Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Hála József: Adatok Jankó János „A Balaton-melléki lakosság néprajza" című műve megszületéséhez

Köszönöm, hogy a választmányi tagságom ügyét rendbe hozta. Szivesen beismerem, hogy Hermann Antal jóhiszemüleg regisztrált engem a választmányi tagok között. De ezt téve határozottan tévedett sőt nem járt el korrekt módon az én határozott nyilatkozatommal szemben akár elfeledkezett arról akár számba nem vette azt abban a reményben hogy meglágyulok. Én elvileg nem mentem bele a választmányba nem lévén az ethnographia szakmám és nem jutván hozzá időm, hogy valaha az ethnographiában tudományosan és alaposan működhessem. Azt a néhány ethnographiai színezetű közlésemet, melyet khinaiakról tibetiekről népszerű alakban adtam tudományos foglalkozásnak nem tartottam. A jövőben meg több társaság választmányától is meg fogok válni, mert ha az eddigi mértékben veszek részt a társulatok adminisztratív dolgaiban ugy a felét sem fogom elvégezni annak a mire erkölcsileg kötelezve vagyok. Köszönöm tehát ismételve a kérdés tisztázását. A mi Jankó dolgát illeti az egészen az én óhajtásom szerint történt. Nagy volt a felháborodás a fiuk között, elolvasva a bírálatot azt mondtam jó csak igaz dolog van benne. Örvendjen rajta. Rögtön választ akart írni a gyerek, mondtam, hogy mutassa meg nekem válaszát mielőtt beküldené a szerkesztőnek. Hétfőn reggel dicsekedve mondja nekem hogy már írt Gyulainak nagy mérséklettel és sok vívódás [?] után. Hallva a levél tartalmáról azt feleltem neki: nó azt ugyan nem közli Gyulai. Még délben maga a szerkesztő kivel véletlenül Killián boltjában találkoztam megerősítette ezt. Egyszersmind tőle értesültem a levél érdemleges és az én meggyőződésem szerint is közölhetetlen tartalmáról. És ez jól történt így! most már Jankónak hallgatnia muszáj és ez az ő érdeke. Ezért a bírálatért fogadja Bátyám az én igaz és őszinte köszönetemet. Legfőbb ideje hogy neki megmondta nyilvánosság előtt leplezetlenül az igazat. Abban teljesen megegyezek Bátyámmal, hogy a gyereket Vámbéry és Gyulai rontották e véleményemet már rég megmondtam mind a két úrnak. Erős igaztalanságot követett el azonban midőn engem is a rontók közé sorozott. Jankót még soha senki annyira nem szidta mint én, sok foganatja nem volt azt tudom. A nekem felrótt hibát Bátyám különben a körülmények nem ismeréséből támaszthatta. Jankónak nálam 8-2 óráig van teendője, foglalkoztatom igen sok irodai munkával és olyan mechanikus teendőkkel, melyeket nekem kellene különben elvégezni. Ebben pedig nagyon de nagyon jó hasznát veszem. Nem ellenzem, hogy a hivatalos órák alatt is a saját dolgaival foglalkozzék. Eszem ágában sincs belőle geográfust nevelni, örvendek, hogy mint geográfustól tőle megszabadulhattam, mert sem nem lát sem megfigyelni nem tud sem a tudományos geográfiához szükséges alapot nem sajátította el (mathematika, physika, geológia, rajz). Bizonyosan ő maga is átérezte ezt a velem való kirándulások és munkálkodás közben ezért fordított hátat a geográfiának. Jelenlegi alkalmazása 2 évig arra való, hogy legyen meg a rendes foglalkozása, hivatala és 1000 frt. fizetése. Ez alatt van bőséges érkezése a tudományos ethnographiára magát előkészíteni. Kétszer is meggondolom azt, hogy a Balaton környékének néprajzát a mennyiben az tőlem függ reá bízom. Mindenesetre a közeljövőben nem gondolok erre. A Balaton kutatásban Jankó nem vett részt, velem járt nem csak ő hanem már vagy 10 egyetemi tanítványom is de mondhatom, hogy ezek tovább voltak velem és erősebben dolgoztak nekem mint Jankó. Teljesen az önöké most Jankó, csináljanak belőle ethnografust akkor lesz majd csak része a Balatoni munkában. Nálam csak refugiuma van Jankónak, hogy megélhessen és tanulhasson, azt hiszem hogy jobb ez mintha újságírással kellene kenyerét keresnie. E mellett a Pallas lexikonjában dolgozik több más fiatal emberrel a leíró geográfiai részen. Még arra is ígérkeztem, hogy a mit ők összeírnak, azt a szerkesztőség elembe terjesztheti revízióra. A míg Jankó jobb alkalmazást nyer nagyon jó helyen van nálam, de hogy mennyiben rontom őt ezzel azt már csakugyan nem értem. Azt hiszem különben, hogy Szily is elhányta a sulykot midőn Bátyám bírálatáról úgy vélekedett, hogy Jankóból ön fog valamit csinálni. A kiben nincsen önbírálat abból senki nem csinál más embert mint a mi. Tudományos alap és szorgalmas kitartó munka alakítja az igazi tudóst. Semmiféle bírálat nem teremt tudóst, hanem legföljebb csak ifjúkori temperamentumot zaboláz és turpiságot leleplez.