Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Hála József: Adatok Jankó János „A Balaton-melléki lakosság néprajza" című műve megszületéséhez

18-án kelt levelében.

28 Július 20. és szeptember 20. között dolgozott a Balatonnál,

29 amelyet a Semsey Andor által adományozott 230 forint

30 tett lehetővé. Az első (1893. évi) eredményekről a Magyar Földrajzi Társaság 1894. március 15-én megrendezett felolvasó ülésén számolt be.

31 A gyűjtőmunkát abban az évben is folytatta Semsey Andor 400 forintnyi támogatásával.

32 (Kutatásait később a Magyar Nemzeti Múzeum, végül kizárólag a Balaton Bizottság költségén végezte.

33

) Erődi Bélának, a Magyar Földrajzi Társaság elnökének 1895. évi jelentésében ugyan azt olvashatjuk, hogy „Dr. Jankó János az ethnographiai adatgyűjtéseket befejezte",

34 de a munka folytatódott, mert a következő évi jelentésben az alábbiakat közölte: „Dr. Jankó János az 1895/6. télen ismételten járt a Balaton jegén a téli halászat tanulmányozására. Az 1896/7-iki tél nem kedvezett kutatásainak, minthogy 2 napig volt a tó befagyva."

35 1896-ban Jankó szinte minden erejét és idejét az Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Falujának létrehozása

36 kötötte le, ezért a tó közvetlen környékén nem kutathatott, de a fenti célból Somogy, Zala és Veszprém megyében végzett gyűjtéseit is hasznosítani tudta balatoni munkájához.

37 Balaton-melléki tevékenysége 1897-1898-ban teljesen szünetelt, mert gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai expedíciójának tagjaként Finnországban és Oroszországban dolgozott.

38 1897. július 19-én indult el Budapestről. Balatoni kutatásai Finnországban és Oroszországban is foglalkoztatták, amint ez a Lóczy Lajoshoz írt, Szentpéterváron 1897. november 9-12-én kelt leveléből is kiderül: „Végtelenül örülök, hogy a Balatont még nem csináltam meg; a finn halászat megismerése után egész más szemmel nézem és értelmezem azokat."

39 1898. október 22-én érkezett haza, tehát abban az évben folytathatta volna balatoni gyűjtéseit, de „Minthogy jég nem volt, Dr. Jankó János sem tanulmányozhatta a Tihanyon tul levő tórészen a balatoni jeges halászatot."

40 A munka 1899-ben és 1900-ban folytatódott. E célból a Magyar Földrajzi Társaság az említett évek fordulóján titkárának szabadságot engedélyezett,

41 így 1899. októbertől 1900. februárig a Balaton mellékén tartózkodott.

42 28 Jankó 1893c. 29 Jankó 1894. 167. 30 Földrajzi Közlemények 1894. 210-211. 31 Földrajzi Közlemények 1894. 219; előadása nyomtatásban: Jankó 1894. 32 Földrajzi Közlemények 1894. 323. 33 Jankó 1902. V. 34 Földrajzi Közlemények 1896. 114. 35 Földrajzi Közlemények 1897. 87. 36 Lásd: Jankó 1898; 1989; vö. pl.: Balassa 1972; 1993; 1998; K. Csilléry 1980; Katona 2000. 37 Jankó 1902. V. 38 Lásd: Jankó 1993b; 2000; 2001; Hála 2003b. Finnországi és oroszországi kutatásainak legjelentősebb eredménye: Jankó 1900a. 39 Jankó 2001. 19; idézi: ifj. Kodolányi 2002. 45. 40 Földrajzi Közlemények 1899. 74. 41 Földrajzi Közlemények 1899. 292. 42 Földrajzi Közlemények 1900. 108.