Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Pozsony Ferenc: Magyar néprajzi gyűjtemények az erdélyi múzeumokban

nak. A skanzenben egy hagyományos XIX. századi korondi fazekas portát, azon belül egy 1832-ben épített házat és műhelyt is meg lehet tekinteni.

25 Az ASTRA Múzeum keretében Nagyszeben óvárosában működik az Emil Sigerius-ról elnevezett szász néprajzi gyűjtemény is, melyet 1997-ben alapítottak. Kollekciói napjainkban több mint 7 ezer tárgyat tartalmaznak, melyek az 1885-ben alapított Erdélyi Szász Kárpát Egyesület Múzeumából, valamint Bielz Julius, Richter Wilhelm és Gisela, Engber Carl és Ulbrich Erwin gyűjteményéből származnak.

26 Az 1989-es változásokat követő évek idején Erdélyben számos olyan közület alakult, mely helyi vagy vidéki múzeumok alapítását kezdeményezte. Nagyon sok településben egyházak, egyesületek és magánszemélyek szerveztek állandó néprajzi jellegű kiállításokat, tájházakat. Például a református egyház a kalotaszegi Inaktelkén, Mérán kezdeményezte tájház alapítását. A Kallós Alapítvány a mezőségi Válaszúton Kallós Zoltán családi kúriájában rendezett be széki, vistai és kalotaszegi szobát. A Kriza János Néprajzi Társaság a háromszéki Zabolán 2003-ban állandó kiállítást szervezett a moldvai csángó-magyarok hagyományos népművészetéről. Magánszemélyek, családok kezdeményezték tájház alakítását a mezőségi Széken, a Borsa-völgyi Kidén, a kalotaszegi Mérában, a bihari Gálospetriben, az Arad melletti Kisiratoson, valamint az udvarhelyszéki Kőrispatakon. Ezeknek az újabban alakított néprajzi gyűjteményeknek az az alapvető problémája, hogy a tárgyak a legtöbb helyen nincsenek pontosan adatolva, restaurálva vagy raktározva, nincs megoldva a legelemibb biztonságuk, tűzvédelmük, hosszú távú fenntartásuk és fejlesztésük. A székelyföldi állami vagy önkormányzati tulajdonban levő intézmények működését ma megnehezítik a szűkös anyagi keretek, a gyenge infrastrukturális ellátottság, a modern digitális nyilvántartás kiépítésének késlekedése, a szabad kutathatóság és a hosszú távú fejlesztési koncepciók hiánya. Kiállításaik nagyobb része módszertani szempontból elavult, interaktív rendezvények hiányában pedig a látogatók elkerülik. Továbbra is elodázhatatlan feladat marad a jelenlegi személyi állományuk kicserélése, fiatal, szakképzett kutatók alkalmazása. Mivel a romániai magyar küzgyüjtemények támogatását a román állam csak szűkösen biztosítja, rövid- és hosszútávú fejlesztésüket a magyarországi közalapítványok továbbra is meg fogják határozni, ugyanakkor a magyarországi múzeumokkal kialakított közvetlen kapcsolataik (pl. modern kiállítások, elméleti és módszertani továbbképzések szervezése, kiadványok cseréje stb.) jelentős szerepet játszhatnak szakmai színvonaluk emelésében. 25 Bucur 1986. 26 Bucur 1998.