Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Lukács László: Húsvéti tojásjátékok

gyermekek a tojással többféle játékot űznek. Ilyenek: a koccintás (ticcselés), amely nyerészkedő játék s jóslásra is szolgál, - az eltörött tojás gazdája a vesztes; - a szélmalmozás, midőn a tojáson egy szalmaszálat dugnak keresztül s azt a kéz ujjai közé helyezve fújják, hogy forogjon; - a tojásütés szitával, egy szegeiéibe tett tojást a szitával próbálnak eltörni, ami ennek görbülete miatt nem lehetséges; - az elnyomás, jobban mondva szétnyomása a tojásnak két ujjal, vagy a tenyerek között; - a likba pattintás olyan mint a gombozás; a feldobás stb."

34 Parajdon (Udvarhely m.) az 1950-es években még szokásban volt a tojások összeütése, a koccantás?

5 Húsvéthétfő délutánján az erdélyi szász helységekben (Szászivánfalva, Holdvilág, Szászkézd, Domáld, Nagykapus) a tojásjátékok számos változata élt.

36 A szász-magyar érintkezési zónában a magyar településeken is gurították, összekoccintották a tojásokat. Oltszakadáton, Homoród vidékén, Apácán a húsvéti kakaslövéssel, kakas-ütéssel egy időben a kisebb gyermekek játéka volt a tojásgurítás meg a koccintás. Gogánváralján (KisKüküllő m.) az iskolás gyermekek tojáskoccintására locsoló hétfő délután került sor.

37 A bánsági Facsetról (Krassó-Szörény m.) Szilágyi András emlékezett gyermekkora, az 1930-as évek vége húsvéti tojásjátékára: „Húsz-húsz tojással indultunk a templomkert felé, ahol már javában állt a tojásszerencsejáték... Ha a pénz a tojásban ült, nyertél. Ha földrehullott, a tojástulajdonos volt a nyerő."

38 Felmerül a kérdés, hogy a húsvéti tojásjátékok egy részében (gurítás, feldobás) hogyan nyerhette a törékeny tojás a labda szerepét? Tudjuk, hogy a keleti német területeken a XIX. század első felében még élt a húsvéti labdázás szokása. Húsvétkor a falu főterén összegyűlt fiatalság a bőrlabdát (Brautball) fából készült koronggal (Schiebel) ütötte.

39 A XIX. században még Észak-Németország és Anglia számos helységében élt a húsvéti labdázás.

40 A középkorban a húsvéti öröm kifejezéseként egyházi személyek, püspökök, papok, a templomokban is labdáztak. Elképzelhető, hogy a húsvéti tojásjátékok egy része a középkori húsvéti labdázás maradványa, ahol a bőrlabdát a húsvéti tojás, esetleg a narancs váltotta fel.

41 A Dunántúlról, Erdélyből és Moldvából bemutatott adataink jelzik, hogy a húsvéti tojásjátékok néhány fő típusáról (összeütés, gurítás, feldobás, ércpénzzel való dobálás) beszélhetünk. Közülük az összeütés mindhárom területen, a feldobás a Dunántúlon és Erdélyben elterjedt. A tojásgurítást a bukovinai ukránok gyakorlatából is ismerjük, ezért meggyőződésem, hogy eredményesen nyomozhatjuk Erdélyben és talán Moldvában is, úgy a néprajzi irodalomban, mint a még élő népszokások között. 34 Balázs 1942. 43. 35 Barabás 1998. 79. 36 Pozsony 1997. 163-165. 37 Pozsony 1998. 221. 38 Szilágyi 1948. 3. 39 Brunner 1925. 220-221. 40 Reinsberg-Düringsfeld 1898. 149-150. 41 Gugitz 1949. 180.