Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Kriza Ildikó: Szerelem és szenvedély balladákban és képeken

Nagy Sándor balladaillusztrációi A négy nagy ablakkép Nagy Sándor alkotása. A mester négy székely népballadát választott Kriza János Székely népköltési gyűjteményéből. Nem tudjuk, hogy miért esett a választása éppen a Kádár Kata, Júlia szép leány, Budai Ilona, Szép Salamon Sári balladákra.

10 Azt azonban tudjuk, hogy mindegyik ballada számos nemzettel közös, a középkorig, söt az antikvitásig visszavezethető jelképeket őriz, jelentéseik szimbolikusak, és többféleképpen is értelmezhetők. Kádár Kata balladáról, Júlia szép leányról, Budai Ilonáról

11 a kézikönyvek ismételten elmondják a nemzetközi kapcsolatokat, de Szép Salamon Sáriról valójában senki sem készített tanulmányt, még a szakemberek előtt is teljesen ismeretlen.

12 Mind a négy üvegablak hűséges az eredeti szöveghez, de egyben a szecesszió nemzetek fölötti művészi képalkotásával készült. Ez a kettősség - kötődés a székely balladákhoz, és mégis azok egyetemes mondanivalója jelenik meg - teszi az üvegablakokat különösen értékessé a művészeteket értők előtt. A természetfeletti erőknek kitett hősöket, a megmásíthatatlan végzetre épülő drámák áldozatait a művész hármas egységre bontott figurális képeken mutatta be. A keresztény világkép víziója tárul elénk a Júlia szép leány triptichonjában (1. kép). A meleg színekkel körülvett, tiszta derűt sugárzó leány térdel a búzamezőben, ég felé forduló arccal. A leánykort jelképező kibontott haj, a gyönyörű haj természetes összhangban van a feléje magasodó learatás előtt álló kalászokkal. A csillag misztériummal értelmezhető képalkotást egyetlen tanulmány sem méltatta figyelemre, pedig a triptichon következő részében a földig hajoló kalászok sugallják a jelképekre figyelést. A kö- l-kép. Júlia szép leány zépső képen égi bárány érkezik keresztény (vagy még annál is régebbi, mitikus) szimbólumokkal. A fehér folyamként ereszkedő ösvényen a bárány szarva között hozza a világmindenséget jelképező napot s a holdat, mögötte csillognak a csillagok, és a hátán világít a fény másik szimbóluma a két misegyertya. Mindegyik a csodás erőt képviseli, mely fölé emelkedik a kicsiny templomnak. Nem a földön történik amit látunk, hanem felette, hiszen a falusi életkép legmagasabb pontja a templomtorony, és még annál is magasabbról ereszkedik a gyalogösvény, a bárány, asztrális és keresztény szimbólumokkal. Az elvont jelképeket, 2. kép. Kádár Kata a világmindenséget szimbolizáló ív fogja össze, 10 Kriza 1863. 5,63, 123,292. 11 Ortutay - Kriza 1968; Vargyas 1967; Katona 1998. 184-220. 12 Zajzoni Rab István költeményét vette át Kriza János a Vadrózsák 292-293. oldalán.