Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Csoma Zsigmond: Szent Vince tisztelete és a Vince vessző szedésének szokása a magyar parasztságnál....
és 304-ben halt vértanúhalált. Szent Vince vértanú neve latin eredetű (Vincentius). Jelentése a győzedelmes. A legenda szerint a Prudentius-féle Passió és a Legenda Aurea szerint Vince Valerius püspök diakónusa volt. Jobban prédikált a püspöknél, azért ő átengedte Vincének ezt a hivatalt. Amikor a keresztényüldözés idején Vincét és Valeriust bebörtönözték, éheztették őket, de a bíró előtt tántoríthatatlanul megtagadták, hogy a pogány isteneknek áldozzanak. Más változat szerint Vince bálványokat döntött le. Valeriust száműzetésbe küldték, Vincét megkínozták, vasgerebent szúrtak csontjai közé. Ismét más változat szerint Vincét ferde keresztre feszítették, és folyékony ólmot öntöttek rá. Izzó vasrácson megsütötték, és amikor visszavitték a börtönbe, cserépdarabokra fektették, de ezeket ekkor bársonyos, puha virágok lepték be. Ezt látva megtért a foglár. További megpróbáltatásokat kellett elviselnie Vincének, aki fekvőhelyén hunyt el. Testét kitették a mezőre, ahol angyalok őrizték, és egy holló elűzött a testétől egy éhes farkast. Nyakában malomkővel a tengerbe süllyesztették, de a holttest azonnal a part felé vette útját, és végül angyalok temették el a vértanú Vincét. 19 Európa szerte jól ismert védőszent a latin rítusú keresztény világban. Portugália patrónusa, valamint a vigneroni szőlőhegyeké, a német és francia vincelléreké, de védőszentje a párizsi borkereskedőknek is. A szőlőcsőszök és a salzburgi, valamint a zaragozai favágók védőszentje is. Csontjait Valenciában őrzik, stóláját 542-ben I. Childebert király vitte Párizsba, és őrzésére templomot építtetett, amit később Saint-Germain-des-Prés-nek neveztek. Ünnepének kalendáriumi helye, amely egyben új csillagászati hónap kezdőnapja, arra vall, hogy elejétől fogva úgy tisztelték, mint aki a tél felett győzedelmeskedik. A francia Vincent pl. „százannyi bor" jelentésű, és névnapja időjárásából a várható bortermést szokták megjósolni. Legendája és a jósversike Vincét tagadhatatlanul vízöntői képességekkel ruházza fel. Hasonlóképpen sok más e naphoz fűződő szokás is. A Vincézésnek, melynek során a szőlőskert szélét szentelt borral vagy vízzel öntözik meg, az a hiedelem az alapja, hogy ha Vince napján esik az eső, sok bor lesz. Mindezek ellenére ikonográfiái megjelenítése nagyon kevés, szinte nincs is. Míg Franciaországban számos metszet, középkori és újkori tárgyiasult emléke van, addig Magyarországon valószínű csak a szőlő-borkultúrában maradt fenn Szent Vince tisztelete, emléke. Már csak az a kérdés merül fel, hogy mikortól számolhatunk Szent Vince tiszteletével Magyarországon? A középkori betelepülő francia-vallonokkal Szent Vince és Szent Egyed tisztelete és kultusza 20 csak tovább erősödhetett, a már korábban terjedő középkori nyugat-európai szőlőkultúra, a kereszténység erősödésével, és a kolostori kultúra terjedésével. A szombathelyi vagy pannonhalmi születésű Szent Márton kultusza mellett így Vince kultusza is megerősödött, mint szőlő-borvédő szenté, patrónusé. 21 Mindhárom középkori szőlő-borvédőszent francia földhöz köthető. Az egri Eged, Egyed, Nagy Egyed hegy is a francia-vallon kapcsolatra vezethető vissza. A Vince-napi regula első hazai előfordulása a pesti ferencesek középkori misekönyvének 1498 tájáról származó kézírásos bejegyzése lehet. 22 Nem szabad azonban elfelejteni a középkori francia-magyar búcsújárási kapcsolatokat sem, különösen az Achenba, Andernachba irányuló búcsújárást. 19 Szent Vince legendáriuma. 20 Csorna 2005. 21 Csorna 1999. 22-28, 70-72, 164-165, 187-191; Csorna 2004. 22 Radóé.n. 91.
