Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Grófik Imre: Vízkereszttől - Pünkösdig
czélja az volt, hogy az iskolás gyermekek mulatságához szükséges élelmi szereket és az egyszál hangász (dudás vagy cziterás) bérét gyűjtsék össze. Balázs püspök rendesen tizenketted magával ment, volt elöljárója, szekretáriusa, generálisa és más katonai rangban levő tisztje le a káplárig. Valamennyi résztvevő elmondta a maga versét, mindegyik kért is, kapott is valamit. A balázsolás emléke is csak a Balaton nyugoti részén maradt meg Zala és Somogy határterületén, de ott is egyik helyen (Vonyarcz-Vashegy) 12, másikon (Égenföld) már csak 4 gyerek vett abban részt s még a funkczionáriusokat sem tudták névleg felsorolni. A Sebestyén-gyűjtemény szerint Cserszeg-Tomajban 12-en balázsoltak s volt a püspökön kívül nyársas, tarisznyás, kosaras, a kis diák (a többinek a nevét a gyűjtő már nem kapta meg); míg az Égenfölddel határos Sármelléken a balázsolók csak hárman voltak: a káplár, a nyársas és a diák, még a püspöknek is csak a neve maradt meg, külön személyesítőjét már elfeledték. A virághétTŐ\ megemlítették, hogy ekkor nem jó veteményezni, mert a palánta csak virágzik, de nem terem. Virágvasárnapján barkát szenteltetnek, melyet szalagokkal bőven feldíszítenek; a szalagok a daganatokat gyógyítják, a barkaszemek a marhának beadva, a rontástól óvnak meg, tűzbe dobva pedig égi háború idején a menykőcsapás ellen védik a házat. Nagypénteken a jószágot megfürösztik, a házat hajnalban kisöprik, e nap böjtölnek s tüzet egyáltalában nem raknak, mert a csótány, a hol meglátja a tüzet oda megy. Husvétnapján húst és sonkát szenteltetnek; a ki a húsvéti szentelt sonkából eszik, nem téved el az erdőn; a szentelt sonka csontjával pedig, a mit az egész évre eltesznek, emberen is, állaton is fekélyeket s daganatokat dörzsölnek meg. A fiatalok húsvéti öntözködése megvan, s ez alkalomra festett tojásokra virágrajzolat karczolnak ki a giczével, mely vékony pálczácska hasított végibe kötözött sárgarézdarabkából áll. Szentgyörgynap nagy jelentőségét a babonás világban már eléggé megismertük. A Szentgyörgynap előtt fogott gyík a torokfájásra, a kígyó mindenféle betegségre, a pille a marha jó eladására biztos szer, a Szentgyörgynap hajnalán a házak ablakába s az ólak, istállók stb. ajtaja felé tűzött nyírfaág pedig a boszorkányokat tartja távol. Az áldozó csütörtököt megtartják, de csak egyházilag ünneplik. A pünkösdi játék is divatját múlja már; főalakjának, a pünkösdi királykisasszonynak csak a nevét hallottam; czuczorkának hívják. A pünkösdi játékot vagy pünkösdjárást Csáky Elek (i. h.) így írja le: Tizenkét leányka fehér ruhába öltözötten ilyen rendben megy házról házra: két-két koszorús leányka elől, kettő-kettő utánuk, kik egy selyem kendőkkel betakart koszorús kis leányt vezetnek kézen fogva (ez a czuczorka!), ezek után ismét kettő-kettő s leghátul egy nagyobb leány közönségesen öltözködve, ki az alamizsnás kosarat viszi utánuk. Minden háznál beköszöntének: szabad-e pünkösdöt köszönteni, majd karba éneklik: Most a kis pünkösdi királynét két leányka felemeli s meglóbálván a karjukon ülőt, így kiáltanak föl: Akkora legyen a keetek kendere!'. Minél többet raknak - kalácsot, pénzt, stb. A pünkösdnek jeles napján Szentlélek Istent küldötte Erősítenie mi szivünket Az apostolokkal. Melyet Krisztus ígért vala Akkor az ö tannitványi Mikor mennek menyországba Mindenek láttára. Tüzes nyelveknek szólása, Úgy mint szeleknek zúgása Leszállott az ő fejökre Nagy hirtelenséggel. 'Segéljjének királynénkat Királynénkat, asszonyunkat Bár kalácsot, bár tikmonyát Katonaforintot. '
