Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Lengyel Ágnes: A magyarság küldetésének hite napjaink népi vallásosságában

gonosz és nemzetellenes törekvéseket, vértanú hercegprímásunk, Mindszenty József bíboros és a többi magyar szent közbenjárása által. Amen." A magyarság kiemelkedő szerepét hirdeti Balassagyarmat üdülő-övezetében, a nyírjes-i forrásoknál az 1990-es évek elején, álomlátás nyomán létesült szabadtéri miséző-hely is. A „Mindenkor Segítő Szűz Mária Tíz Forrásá"-mk környékét a hívek az elmúlt években szívesen látogatták. A helyet az alapítók Szűz Máriának és Jézusnak ajánlották fel, a magyarság védelmezéséért: „hogy mentsék meg hazánkat az anyagi és erkölcsi pusztulástól"?® Az oltárt övező domboldalon kialakított sétányon „magyar keresztút"-ai építettek. A keresztút feszületeire a magyar történelem 3. kép. Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriatragikus eseményeinek évszámát vésték. Az naL ápolna, Herencsény, 2005. utolsó a 2004. december 5-i, a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében tartott népszavazás sikertelenségére utal. Témánkhoz kapcsolódik a „Palócok Vigyázó Nagykeresztjé"-nek felállítása is. 2005. szeptemberében a Herencsény melletti hegytetőn egy Kanadából hazatelepült vállalkozó kezdeményezésére és anyagi támogatásából új szakrális helyet létesítettek. A 8 méter magas fémkeresztet „honfoglaláskori" szekéren szürkemarha ökrökkel vontatták fel, huszárok, íjászok kíséretében. Ötven palóc falu népviseletbe öltözött képviselője helyezett otthonról hozott földet a kereszt tövébe. A keresztet és a Szent István korona-felajánlását ábrázoló szobrokat (3. kép) magában foglaló kápolnát dr. Beer Miklós váci püspök szentelte fel. E röviden bemutatott nemzeti ájtatossági formák valószínűleg egy szélesebb körben elterjedt, általános képet tükröznek. Az említett kiadványok a búcsújáróhelyeken, kegyárudákban az egész országban beszerezhetőek. Formai különbözőségeik ellenére is hordozzák a hagyományos ponyvái irodalomra jellemző sajátosságok egy részét, amelyben megnyilvánul a kultuszt befolyásoló egyházi-értelmiségi szerzők, terjesztők szerepe is. A két világháború között a populáris nemzettudat a revízió szelleme, az integer Magyarország visszaállítása köré szerveződött. A rendszerváltás utáni vallásos magyarságtudat kapcsolatos ezzel, de általánosabb szemlélet jellemzi. Történetibb abban a tekintetben, hogy a Szent István-i ország-felajánlást, az ezeréves magyar történelem kiemelkedő személyeitjelentős eseményeit hangsúlyozza. Emellett Magyarország lelki-szellemi megújulására koncentrál, reagál az országot érintő aktuális eseményekre, törekedve még az országgyűlési választások szakrális befolyásolására is. Népünk sorsát az engesztelő hívek bűneink következményének, ugyanakkor Isten kezében látják, s ilyen értelemben hangzott el a 2006-os országgyűlési választás jobboldali veresége utáni vélemény: „mikor szabadul már fel ez az ország, hogy jó sora lenne. "

31 Összességében a fentiekben bemutatott jelenségek fölhívják a figyelmet és rávilágítanak a vallásosság, az etnikus- (palóc) és a nemzettudat jelenkori összefüggésrendszerére. 30 Németh 1990-es évek. 31 Kelecsényi Jánosné Csizmadia Erzsébet (1942, Nógrádsipek), Balassagyarmat