Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Lantosné Imre Mária: Festett szobabelsők és szakrális ábrázolások
peit Anderle (Anderla) Antal, szobafestő készítette. 14 Boly, Mohács és Villány környékén a nagygazdáknál több helyen vállalt díszítőfestést. Présházak, pincék falára tájképeket és csoportképeket is készített. A Somogyi-féle ház (Fő u. 52.) első szobájának festése hasonló volt az előbbiekhez. Itt a mennyezet közepén látható Szentháromság naivabb kompozíció. Kisgeresd-puszta jelenleg Geresdlakhoz tartozó 29 házból álló település. Eredetileg uradalmi cselédházakból állt. Később a pécsi püspöki uradalom helyi központja lett az I. világháború végéig. Az alkalmazottak, a német ajkú napszámosok és béresek a kitelepítésig lakták. Hozzájuk később Bihar megyéből érkeztek magyar családok. Az emlékezet szerint az egykori erdészházban (Kisgeresdi u. 9.) a XIX. század végén Csomor Jánosék, a századelőtől 1945-ig Brechler János és családja lakott. Temesvárról az 1910-es évek elején érkezett Breier István vándorfestő, aki náluk kapott szállást. Ezért viszonzásként házuk négy szobáját kifestette. Eredeti állapotban már csak az első szobában látható a régi festés. A házban jelenleg a Rumszauer család lakik. 15 Említésük szerint Breier István Geresden, Krémer vendéglős lakóházában is készített az egyik szoba mennyezetére Szűz Mária képet. Püspöklakon Bayer Péter házát festette ki szakrális témájú ábrázolásokkal. Ezeket az épületeket azóta lebontották. Rumszauerék házában az első szobában eredeti állapotban maradt meg Breier István munkája. Figurális ábrázolás csak itt látható, a három szomszédos helyiségben - amelyet később átfestettek - csak virágmotívumok voltak. A szoba oldalfalainak mintázata sajátos stilizálás, a magyaros szecesszió reminiszcenciája. A komponálás, a festői részletmegoldások, és a színkezelés avatott kézre vall. A szakrális ábrázolások ikonográfiái megjelenítése szépen tükrözi a századelő népi lelkiségének hatását. 16 4 KÉP A festett első szoba részlete. Kisgeresd, KisgeresA belépőt a jobb oldali falrészen gri- di u. 9. Lantos Miklós felvételei saille festéssel imitált fali fülkében, hengeres talapzaton álló életnagyságú Szűz Mária kép (4. kép), a szemközti falon hasonló illúzionisztikus festésű fülkében Páduai Szent Antal a gyermek Jézussal ábrázolása fogadja. A szentek lábainál virágos ágak. Az utóbbi kép alján olvasható a festő szignója: „BREIER ISTV. Temesvár 5. mai. 1914." A főtéma a bejárattal szemközti falon és a mennyezeten sajátos kompozícióba egyesítve jelenik meg. A két ablak között ún. talpas keresztre feszített Krisztus plasztikus hatású 14 Anderle (Anderla) Antal 1906-ban Máriakéménden született. Bolyba nősült 1926-ban. A II. világháborúban halt meg. Adatait Guth Józsefnek köszönöm. 15 Rumszauer András és családja 1956-tól lakik a házban. 16 XIII. Leó pápa idején (1878-1903) vezették be annak gyakorlatát, hogy minden csendes mise végén a nép nyelvén imádkoztak a Salve Regina Sz. Mária himnuszt. 0 újította fel a világiak számára Szt. Ferenc harmadrendjét. A XIX. században fejlődött ki az a szokás, hogy a hívek Páduai Szt. Antal pártfogásának elnyerése céljából alamizsnát adtak a szegényeknek. XIII. Leó pápa szorgalmazta a kultusznak ezt a szociális formáját, a kor szegénységégével szemben. Azóta számtalan templomban állítottak fel Szt. Antalnak szobrot, alattuk persellyel. Az összegyűjtött adományokat a plébánia szegényei között osztották ki. Vö. Bangha (szerk.) 1932. III. 188.; IV. 226.