Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

BALASSA LÁSZLÓ: Kralovánszky Alán 1980. évi ásatása és falkutatása a veszprémi Vár utca 29. - az ún. Dubniczay-ház - telkén

Az írott szövegben az alapozási mélységek ellentmondóak. A két nagy kő boltöv szelvényrajzait (Fszt. 1-3. helyiség E-i fal, E-i oldal...., illetve Fszt. 3. alatti falak... c. rajzok) összehasonlítva az ellentmondás feloldható: A déli (külső) támív alapozása -4,40, az északi (belső) támívé csak -2,70. Ez utóbbinál a nagy fal - szép talppal kialakított - alapozása -3,70. Viszont mivel a külső támívnél -4,40-nél az ásatás még nem érte el a nagy fal alapját, fel kell tételezni, hogy a két ív között a nagy fal alapsíkja ugrik -3,70-ről -4,40-re! Erre utal a „Ny-K-i metszet, Déli szárny" című (lényegében összefoglaló) metszetlap, melyen a nagy fal -3,70 m-en lévő alapsíkja alatt szaggatott vonal jelzi a rekonstruált sziklafelszínt, e melyen 4,40-et meghaladó mélységben. 31 Ez a betét vagy dugószerűen izolált falmaradvány, mely szelvényrajzon, fotón nem látható, de a szelvényösszesítőn jól elkülönül, lehet a kulcsa az itt csatlakozó falak: a. „belső" K-NY-i, a „vastag" fal, a rondellafal és a rondellát záró É-D-i fal építési sorrendjének, időbeli összefüggésének. 32 A „boltozott raktár" eredeti funkcióját, összefüggéseit K. A. - nyilván az ásatás többi, fontosabb eredménye mellett - nem vizsgálta. Leíró a várban és a varosban látott analógiák alapján az építményt XVIII. (talán XVII.) századi gabonásveremnek véli. 33 Az utóbbi feltevés a nagy fal belső oldalához épített raktársor volt. Ennek nyoma az ásatási összesítőn megjelenített, a pilléreket összekötő, szegmensívű boltozat jele, amire tárgyi bizonyíték nem került elő. Az első feltevést - a falszárnyak belső támpillér funkcióját - az ásatás óta a nagy délnyugati bástyában folytatott szintsüllyesztés során előkerült és ma is látható bár későbbi és más arányú - két belső támpillér erősíti. A belső támpilléreknek - leíró értelmezése szerint - elsősorban szerkezeti szerepe volt: a ferde homloksíkkal, vagy egészében befelé dőlően, meglévő földmű elé épített, vagy egyidejűleg háttöltéssel ellátott várfal megtámasztását, majd merevítését (pl. ágyúzás ellen) szolga. Másodsorban (különösen magas falak esetén) e szárnyfalak a várfal tetején lévő védműveket [„gyilokjárókat", ágyúállásokat) is támasztották, s közeik természetszerűleg raktárként szolgáltak. 34 Az 1980. szeptember 3-i naplóbejegyzésbőle falra ráépítették aXVI. sz. végén a 340cm-es... falat. Ebből elbontottunk egy kősort, és alatta elválva jött elő a 80 cm-es korábbi fal. " 35 Leíró utólagos véleménye szerint (későbbi vésések, bebontások nyomán) amennyiben a pince 1751 előtt épült, akkor a felette emelkedő épületrész - a Dubniczay-ház DK-i sarka - is korábbi, legalább a földszint feletti boltozatig. Másfelől, egy későbbi (G. Lászai Judit, 1997) kutatás az egész tornác utólagos létesítését bizonyította, így Alánnak a folyosóra nyüó pinceablakokkal kapcsolatos feltevései a pince korábbi létére nem bizonyítóak. (A DK-i épületrész korábbi fennállását az említett kutatás nem bizonyította, de nem is zárta ki.) 36 Lásd az előző jegyzetet: az egész tornác utólag létesült! 37 Ez csak relatív kronológia, mivel ha a főépület DK-i része (esetleg sokkal) korábbi 1751-nél, akkor a magtár is épülhetett korábbi időpontban. 38 A megállapítás két figyelemreméltó körülményt tartalmaz (1980. július 29-i, ill. augusztus 6-i naplóbejegyzések) : a) A déli fal (többnyire) permi vörös homokkőből készült, ilyen „vöröskő"falat a veszprémi várban a XVIII. században már nem készítettek (hacsak nem másodlagos felhasználásban), de ez a fal csaknem a homogén, kis kváderekből épült. b) A déli falat, illetve az alsó szinten az ablakok hiányát illetően a régész megjegyzése: „Ez vagy azt jelenti, hogy a Tolbuhin u. 27. telkén földszintes ház állott, vagy pedig azt, hogy védelmi okból nem készítettek déli irányban ablakot. " Ezzel utalt arra, hogy az ő véleménye szerint is valószínű, hogy a déli telekhatárt képező fal (legalább részben) azonos a G. Turco felmérésén pontozással jelölt külső várfallal. 39 A lépcsőház folyamatos használata (házasságkötő terem megközelítése) miatt a belső oldalkutatása nem vált lehetővé, így a kettős ajtó funkcióját nem lehetett tisztázni. Jelen ismertetéssel egyidőben folytatott kutatás (lásd 35. jegyzet) tisztázta, hogy a két ajtó két különböző