Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

BALASSA LÁSZLÓ: Kralovánszky Alán 1980. évi ásatása és falkutatása a veszprémi Vár utca 29. - az ún. Dubniczay-ház - telkén

objektumra, valamint a folyosó által takart pinceablakokra alapozta. Ennek bizonyítására szelvényt nyitott a folyosón (XI. szelvény), és átvésette az ide nyíló szélső ablak elfalazását, leverette a pincekapu felőli zárófalának vakolatát is. További szelvényt nyittatott az udvar délkeleti sarkában (XIII. szelvény), ahol az itt nyíló pinceablakokat a folyosó fala részben takarja. (24. kép) Megvizsgálta a kőboltozat hátát is a 7. sz. helyiségben {„Földszint 7. sz. helyiség, Ny-K-i metszet, alaprajz' c. rész-metszetlap), valamint a pince déli falának alapozását is {„Déli pincefal alapozás... XVI-XVII. sz.-i pince" c. részmetszetlap). A kutatás korlátai - ti. a pincefalak és a rajtuk álló felmenő falak egybefüggését vagy elválását bizonyító kutatósávok leverésére nem nyílt mód - az egyértelmű meghatározást meghiúsították.

35 A délkeleti folyosószárny és a csatlakozó kapupillér falazásának kapcsolatát is vizsgálva megállapította „... hogy sem padka, sem mellvéd, sem ballusztrád nem volt eredetileg. "

36 A tornác külső falfelületein létesített függőleges kutatósávokban az elfalazások jól láthatóvá váltak, de idevágó megállapítás az ásatási naplóban nem található. A magtárban (25. kép) folytatott falkutatások a főépület és a magtár építésének időbeli egymásutánjára, illetve a déli magtárfal eredetére irányultak: a VII. szelvény, illetve a falsarkokban eszközölt vakolat-leverések alapján a magtár 1751. utáni építését állapította meg.

37 (26. kép) A déli oldal minden szinten egységes boltfiókjait végigvizsgálva láthatóvá vált, hogy míg a pinceszinten a falazat tömör, addig a földszinten és az emeleten a fiókokban befalazott ablakok vannak.

38 A kutatás megvilágította, hogy a 7. sz. helyiségben - mely az épület első vagy valamelyik közbenső periódusában konyha volt - a fél tégla vastag elfalazások mögött (konyhai) tűzhely, illetve füstölő működött. A kapualj (fszt. 14.) északi falsíkján készített kutatósáv napfényre hozta a lépcsőház két korábbi, a kapualjból nyüó, mostanra befalazott ajtaját.

39 (27. kép) Falkutatást folytattak a déli szárny toldaléképületében is. Ebben belül annyit lehetett megállapítani, hogy (nagy boltöveken álló) hosszanti falakat utólag toldottak a magtárhoz, kívül pedig rendkívül sok átépítés, befalazás nyoma vált láthatóvá a vakolat teljes leverése után. A főépület földszintjének északi részében - a 17. és 25. sz. helyiségekben - a kutatás egy, a mainál 35 cm-rel mélyebb, korábbi járószint nyomait találta (28. kép), ez alatt folytatódó vakolt falfelületet gerendafészekkel. Ebből a kutató a kapualjtól északra különálló, az újkorban betöltött pince létére következtetett, a kapualjból (az egyik befalazott ajtón át) nyíló megközelítéssel.

40 Az északi oldalszárny (29-30. kép) kutatására csak az ásatás végén nyílott lehetőség. Itt a következő eredményeket kell kiemelni: A szárnyépület - részben korábbi épületrészek (alapok) felhasználásával - több