Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)
RAINER PÁL: A veszprémi Szt. Miklós-szeg és temploma
Lehetséges, hogy a XVI. században alakították ki a hajó K-i pillérének D-i oldalán azt a sziklába vájt, 2 m mély, L alakú rejtekhelyet, amely a Rhé-féle ásatás során még nem vált ismeretessé, bár végső soron bármely korszakban készíthették. (22. ábra) A templom eredeti járószintjét - amelyet Rhé Gyulának még nyomokban sikerült „megtalálnia" - az 1978-as ásatás során már sehol sem lehetett megfigyelni. Egykor nyilván magasabban volt a kinti terepmagasságnál. A korai templomtól eltérően, a későbbi bővítések habarcsa erősen meszes anyagú. A templomban és közvetlen közelében 1978-ban 48 sír került feltárásra. Vizsgálatukat a Rhé-féle ásatás megmaradt csontanyagával együtt - antropológiai szempontból Éry Kinga végezte el. 70 A 48 sírból 13 (4., 5., 11., 17., 19., 20., 23., 29., 39., 42., 44., 47., 48. sír) tartalmazott szerény, XIV-XVI. századi leletanyagot, főként az egykori ruházat és viselet tartozékait. (A sírok elhelyezkedését a 10. ábra tünteti fel.) Az ásatáshoz kapcsolódva még 1978 júliusában Koppány Tibor építészmérnök, Koppány Tiborné, Gáspár László, az OMF székesfehérvári építésvezetője és Stahl József OMF-kőmüves útmutatása, illetve helyszíni megbeszélése nyomán, a veszprémi 303. sz. MÜM Szakiskola 9 kőműves tanulója Kemény Géza technikus, tanár vezetésével megkezdte a romok konzerválását. 71 A romterületet azóta senki sem gondozta, így sajnos erőteljesen lepusztult. Az 1978-as ásatást többször is meglátogató, a konzerválás munkájához műleírást 72 is készítő Koppány Tibor 1993-as véleménye a templomról a következő: „Nyugati tornyos, egyhajós, egyenesen záródó szentéllyel és annak északi oldalán sekrestyével, dél felől előcsarnokkal épült a 13. században. [...JA következő században sokszögű és támpilléres, gótikus szentéllyel bővítették, a szentély mellé csontházat építettek. A 15. században két középpillér építésével kéthajóssá alakították és beboltozták. " így tehát Koppány - Kralovánszky utolsó publikációival (1984, 1990) ellentétesen - a torony és az előcsarnok építését újból az Arpád-kor utolsó századához kötötte. 73 A Szt. Miklós-templom kutatásaiból származó leletanyag A Rhé Gyula-féle 1929-1930-as ásatás leletanyagáról a veszprémi múzeum Szerzeményi Naplója 74 és Rhé ásatási publikációja 75 is megőrzött egy-egy - kisebb-nagyobb eltéréseket mutató - felsorolást. Az 1931-ben talált leletek lajstromát szintén a Szerzeményi Naplóból 76 és a múzeum évi jelentéséből 77 ismerjük. A veszprémi múzeum leletanyagát - az általános hazai múzeumi gyakorlatnak megfelelően - 1953-tól kezdődően átleltározták. Ekkor azonban a régi Szerzeményi Napló-számokat csak elvétve, esetlegesen tüntették fel. így az átleltározott tárgyak nem minden esetben azonosíthatóak a korábbi anyaggal. A továbbiakban először a régi anyag 1955-1956-ban átleltározott és többségében ma is meglévő darabjainak, majd az 1978-as ásatás 1981-ben beleltározott darabjainak a leírását közlöm. Az 1978-as ásatási anyag leírásánál - néhány lényegtelen apróságtól, kiegészítéstől eltekintve - Kralovánszky Alán jól használható leltárkönyvi bejegyzéseit követtem. Az 1950-es években beleltározott anyagnak azonban olyan gyenge és elsietett a leírása, hogy ezeket kénytelen voltam a saját leírásommal helyettesíteni.
