Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

RAINER PÁL: A veszprémi Szt. Miklós-szeg és temploma

„temető az előbb épült templom körül fejlődik ki", Rhé a templom építését a XI. századra feltételezte, kijelentve, hogy a „Szt. Miklós-plébánia egyházának alapfala korban közvetlenül a veszprémi székesegyház után következik ". A feltárt templomot ugyanis helyesen, az oklevelekben a XIII. századtól emlegetett Szt. Miklós-templommal, a középkori Veszprém azonos nevű szegének (városrészének) névadó intézményével azonosította.

3 Rhé Gyula ásatása tehát régészetileg igazolta Gutheil Jenő kanonok okleveles adatokra alapozott feltevését.

4 Gutheil szintén ide helyezte e templomot. Ezzel megdőlt Békefi Rémig elképzelése, aki korábban a közeli Temetőhegyre lokalizálta e városrészt.

5 A Rhé-féle kutatást követően Laczkó Dezső múzeumigazgató 1930. június 28-án kelt, 70/1930. számú beadványában kérte dr. Berky Miklós veszprémi polgármestert

6

, hogy tereprendezéssel, restaurálással és parkosítással egybekötve, a feltárt romot tegyék bemutathat óvá. A kérvényhez csatolta az ásatás rajzait is. Egyúttal emlékeztette a polgármestert korábbi ilyen irányú ígéretére, melyet szóbelileg tett.

7 1931-ben a város által végzett terepegyengetéskor további sírok kerültek elő, s ettől függetlenül is feltártak sírokat. Sajnos ezeknek sem a pontos számát, sem a pontos elhelyezkedését nem ismerjük. Ugyanakkor igazolódott a D-i oldalra feltételezett bejárat.

8 A későbbiekben ismertetendő 1978-as ásatás megfigyelései szerint, megtörtént a romok - korabeli gyakorlatnak megfelelő - állagvédelme is.

9 Rhé Gyula kutatásától Kralovánszky Alán ásatásáig (1931-1978) Rhé Gyula kutatása a templomra korlátozódott, a temető sírjaiból csak a falak közelébe esőket tárta fel. A kutatást ismertető publikációjának alaprajzán fel sem tüntette ezeket. A Laczkó Dezső Múzeum Műemléki Adattárában azonban fellelhető egy fénykép, amely Rhé alaprajzának egy olyan változatáról készült, amely a sírok egy részét 6 számozottat és 6 számozatlant - is feltünteti.

10 (5, ábra) A templomtól távolabbi sírok feltárására azonban nem került sor. így ezeket azóta különböző földmunkáknál többször is megbolygatták. 1947 októberében, városrendezéssel kapcsolatos földmunkáknál, a templomalapfalak közelében egy olyan sírt találtak, ahol a csontváz halántékrészén S végű hajkarika, mellén pedig Szt. László király (1077-1095) dénárja feküdt.

11 1953. december 22-én, a Kálvária-dombon, a tető alatt 2 m-re, a Bakonyi-háznak a múzeum felé néző keskeny (É-i) oldalával egy vonalban, árokásásnál találtak a munkások 2 csontvázat.

12 1970. január-februárban Scher er János

13 és Hadnagy László

14

, a veszprémi múzeum munkatársai kelta és római kerámiatöredéket gyűjtöttek a Kálvária-dombról.

15 Ugyanezen évben a Kálvária-domb és a Vegyipari Egyetem közti földmunkánál figyelte meg a temető bolygatott csontanyagát Dax Margit veszprémi régész. Ugyanekkor római kori hulladékgödör is előkerült, II. századi kerámiával.

16 1971 májusában, az egyetem építése során, a domb DNy-i részén folytattak föld-