Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)
KOPPÁNY TIBOR: Kralovánszky Alán taliándörögdi templomrom ásatása
előkerült, az inkább késő kelta. A szemétanyag hiánya a következő módon oldható fel: 1. rendkívül rövid ideig használják az épületet, 2. olyan helyiségsor került megfigyelésre, ahol a helyiségek rendeltetéséhez nem kapcsolódott a mindennapi élet szemete. Egyetlen fontosabbnak tűnő lelet került elő csak, egy olyan téglavörös színűre égetett, mintegy 1,5 cm vastag kerámialap, amelyen még az égetés előtt bekarcolt geometrikus díszítés látható. Kapu, illetve őrtoronymodell töredékének látszik. Építészettechnológiai leírás A római villa alapanyaga sötétszürke Balaton-felvidéki bazalt. A lenagyolt kövek méretei két méret köré csoportosulnak. Többségük 13x13x12 cm, szabálytalanul tört felülettel. A másik nagyságrend, amely csak kb. 1/4 arányban tapasztalható, az előzőnek kétszerese, tehát átlagban 30x30x30 cm-es méret köré csoportosul. Mindenütt megfigyelhetően, az alapozás átlagban 70-80 cm mélységig terjedt. Az alapozás opus spicatum technikával készült, agyagba rakva. A kövek átlagban 45-os szögben kerültek lerakásra és az agyag közé murvát kevertek. A felmenő fal erősen meszes, kis mértékben téglazúzalékkal és mészkővel vegyített. A téglazúzalék mellett határozottan jelentkezik a téglapor is. Kötési szilárdságuk most már gyenge. Az alapozásig a felmenő fal vakolt, amelyet a hypocaustumos helyiségen kívül - ahol a magasság elérte a felmenő fal szintjét - mindenütt megfigyelhető volt. A vakolat alatti felmenő fal rendes törtköves, szabálytalanul rakott, általában betartva a 60 cm-es falvastagságot. A falmaradványok 20-120 cm magasságban maradtak meg. A legmagasabb helyeken a meghagyott szint egyezik a román kori féköríves kis templom egykori járószintjével, jelezvén, hogy a román kori templom építésekor csak az akkori talaj felszínéig használták fel az álló vagy romba dőlt villa kőanyagát, és nem termelték ki az alsóbb régiókban levő követ. A római falakból vakolat-, habarcs- és agyagmintát vettünk. A hypocaustum hasábos pillérei andezittufából vannak kifaragva. Méretük északról délre haladva 40x28x20 cm-től 45x40x29 cm-ig terjed. A kövek középpontjától való távolságuk ugyancsak északról délre haladva 96, 102, 94, 34, 54 cm. A párhuzamosan haladó faltól átlagos távolságuk 15 cm. Az oszlopok a falnál erősebb terazzón állnak, amely átlagosan 6 cm vastagságú és erősen meszes habarcsból, rendkívül kevés téglaporból és ennél is kevesebb téglazúzalékból áll. A terazzó alatt 2 cm vastag homokréteg, alatta az eredeti humusz. A római villa építőanyagából csak az agyagot és a murvát találták, illetve termelhették ki a helyszínen, a két fajta követ, a homokot, a meszet és a téglát ide kellett szállítani. A római villa pusztulásának oka egy román kori templom építéséhez szükséges kőanyag biztosítása, majd a templom körüli temetkezések, illetve a gótikus templomhoz tartozó temetkezések okozta falkitermelés. A saját korában való (részleges?) pusztulására egyetlen adattal rendelkezünk, ugyanis a központi fűtéses, illetve az úgynevezett középső helyiség közötti fal, amely észak felé nyúlik ki, valamint a gótikus pódium közötti területen, a római járószinten vízszintes helyzetben két helyen, mintegy 1,5 m felületen faszén maradványok voltak megfigyelhetők, mutatván, hogy ezen a helyen biztosan leégett a római födém fa konstrukciója. •