V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)

Az ifjú segéd nem maradt sokáig Budapesten, 1910-ben Berlinbe ment, s itt mélyítette tovább a szakmai ismereteket. 1913—15-ig ismét a fővárosban talált munkát. Leszerelése után veszprémi mestereknél segédeskedett, majd 1922-ben önállósította magát. Műhelye kezdetben a Vámosi u. 12-ben, a szülői házban volt. Megrendelői számának gyarapodásával műhelyét 1924-ben a belvárosba, a Szabadi (később Horthy M. u.) utca 4-be helyezte át. Kuncsaftköre főként városi, megyei fő- és köztisztviselőkből állt, s a válságig szinte állandóan 3 segédet és 1 tanoncot foglalkoztatott, összegyűjtött keresetéből 1928ban telket vett, de a házépítést csak 1944-ben kezdte meg. A válság évei őt is súlyosan érintették, s a munkaalkalmak csökkenésével már csak 1 segédje és 1 tanonca maradt. Lakó István munkakönyve