S. Lackovits Emőke - Egervári Márta (szerk.): Hímzések a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében (Veszprém, 2005)

Szövőöltés: szálbefűzéses hímzésnek is nevezik. A szövet minden fonalközébe vízszintes sorokban egymás alá fonalat vezetünk úgy, hogy a kialakítandó minta körvonalainál a visszáján, a belső területén pedig a színoldalon legyenek a fonalak. A kivitelezési módja ugyanaz mint az előöltésnek. 11. ábra: Szövőöltéssel hímzett madaras minta szine, növényi minta fonák oldala Holbein-öltés: keresztszemes és recehímzések díszítésére, könnyedebbé tételére és hangsúlyozására, kontúrozására használják. Színe, visszája azonos képet mutat. Először készítünk egy előöltés sort, majd a második sort az előző tetejébe varrjuk úgy, hogy annak öltései mind a színoldalon, mind a fonákon oda kerüljenek, ahol az előző öltéssor hézagai voltak. Keresztszemes hímzésnél a keresztszem nagysága, akasztalata kell, hogy megegyezzen az öltéshosszal, recehímzésnél pedig egy Holbein-öltés méretét a receháló szemnagysága adja meg. 12. ábra: Holbein-öltés készítésének második menete Zeg-zug öltés: technikája ugyanaz mint a Holbein-öltésé, csak itt cikk-cakk alakban haladunk az öltésekkel az első sor varrásánál, azután szintén zeg-zugban haladva kitöltjük ez első menet üresen hagyott közeit. (Szabadrajzú hímzéseken is előfordul.) Ha több ilyen sort varrunk egymás mellé úgy, hogy azok tükörképei legyenek egymásnak, és az öltések által bezárt szögek derékszögek, akkor egyenlőoldalú felületkitöltő kockázást készíthetünk. 13. ábra: Zeg-zug öltés második menete. 14. ábra: Egyenlőoldalú kockázás