S. Lackovits Emőke - Egervári Márta (szerk.): Hímzések a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében (Veszprém, 2005)

1. ábra: Egyszerű keresztszem második menetének varrása Szálánvarrott öltés, vagy fonott keresztszem: sok elnevezését ismeri még a népnyelv. Hívják folyókeresztszem, zsinóröltés, hajfonásos, fonottas, invarrás, páros akasztalat, székelykeresztszem, szedettes, Zopfstich néven is. Gyűjteményünkben a korai hímzéseket kecske „szőrfonallal" fekete, vagy sötétbarna színnel varrták, később pamut, „fejtő" fonalat használtak, de még mindig egy színnel, leginkább málnapirossal, feketével, ritkán bordóval vagy kékkel készítették. Párnahajak és halottaslepedők ékesítésére leginkább önálló technikaként, ritkábban a vagdalásos ill. recehímzések mellett mesterkekészítésre alkalmazták. Emellett legfeljebb a széleket díszítették vertcsipkével. A XX. században a fiatalok, és gyermekek halottaslepedőire már több színt is használtak. Egy lepedőn pirosat, kéket vagy akár sárgát, fehéret, rózsaszínt, és zöldet is alkalmaztak. Sőt, nem vetették meg a műszálas fonalat sem. Kétféleképp varrhatjuk, a hátoldalon vízszintes vagy függőleges fonalvezetéssel balról jobbra haladva. Először készítünk egy egyszerű keresztszemet, aminek a kezdőpontjába szúrunk vissza. Innen indítjuk a mellette lévő négyzetet is átöltő hosszú átlót, majd ezt keresztezzük egy rövid, csak azt a négyzetet átfogó átlóval. Ettől kezdve mindig váltogatjuk a rövid és a hosszú átlókat képző öltéseket. A hosszabb az előrehaladást, a rövidebb a fonalak kereszteződését biztosítja. így haladunk a sor végéig, vagyis a mintaelem széléig. Ott megfordítjuk az anyagot és visszafelé új sort készítünk. Az anyag forgatása miatt ez a hímzés kissé bordázott felületet ad. Ez akkor szép, ha a sorokat mindig a minta hosszanti irányába készítjük. 3. ábra: Szálánvarrott öltés függőleges fonalvezetéssel a hátoldalon Montenegrói keresztszem és szálánvarrott öltés függőleges laposöltéssel: alkalmazási területük megegyezik a szálánvarrott öltésével csak ezeket olyan textíliákra érdemes hímezni, amelyeknek a használat során mindkét felük látszódik. Ezek ugyanis, bár nem egyenlő oldalúak, mégis kétszínoldalasak. Mindkét hímzésfajta azonos öltésekből áll, (egy hosszú és egy rövid átlóból és a rövid átló tövéből kiinduló függőleges öltésből) a hátoldaluk is megegyezik (egyszerű keresztszemeket elválasztó függőlegesek), de az öltések készítési sorrendje más, ezért a színoldalon eltérő rasztert mutatnak. A Montenegrói keresztszemnél ugyanis előbb varrjuk a hosszú átlót azután a rövidátlót és a függőleges öltést, míg a szálánvarrottasnál előbb egy rövid átlót készítünk azután jön a hosszú átló, majd a függőleges laposöltés. 4. ábra: Montenegrói keresztszem készítése, és fonákoldala 5. ábra: Szálánvarrott öltés függőleges laposöltéssel