Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Molnár László: Pirgerek, purgerek a Vázsonyi-medencében

A 10. sz. kép tanúsága szerint 2001-ben Tótvázsonyban felújították a pirgerszokásokat. Az úrnapi körmenetet pirgerruhába öltözött tótvázsonyi katonaviselt emberek fegyverrel a vállukon kísérték, a lombsátraknál, mint régen, díszlövéseket adtak. A budaörsi úrnapi szokásokhoz hasonlóan, Tótvázsonyban is a körmenet útvonalára mintás virágszőnyeget raktak. A pirgerszokás felújítása Heilig Zoltánnak és feleségének, Holchauser Mária vöröstói származású pedagógusnak az érdeme. Az úrnapi misét és a körmenetet Dr. Bohus Péter főiskolai tanár, plébános celebrálta. Mind az öt pirgeres faluban a pirgerek vonulása, parádézása napján este bált rendeztek. Ezeknek a báláknak sajátos rendje volt. A bálokon magyar és német dalokat egyaránt énekeltek. Még az 1930-as évek előtt a miséken felváltva énekeltek, imádkoztak magyarul, németül. Az 1848-as szabadságharcban 9 vöröstói és 15 pulai fiatal közvitéz vett részt. Ezek közül négy a 47-es Zalai Honvédeknél szolgált. Ők voltak az elsők, akik Buda visszahódításánál a vár közepét elsőnek érték el, május 21-én Heintzy tábornokot halálosan megsebesítették. AII. világháború után a pirgersszervezetek megszűntek. Következett a svábok kálváriája, a vertreibunk (kiűzetés-kitelepítés) időszaka. A sváb falvak lakói csak otthonukban beszélték ősi anyanyelvüket. Gyermekeiket már nem merték német szóra tanítani. AVázsonyi-medence pirgeres sváb falvainak lakói szorgalmas, okosan gazdálkodó, főleg szőlőtermelő és állattenyésztő gazdák voltak. Ésszerűen dolgoztak, takarékosan éltek, szívből fakadóan ünnepeltek, parádéztak. Hagyományaikat, őseiket tisztelők voltak! Melléklet PIRGEREMLÉKEK a Vázsonyi-medence német ajkú községeiben NAGYVÁZSONY Varga Béla írása 1984. Pirger szokás Nagyvázsonyban. Fényképek: 1940 - földműves német pirgerek 1925 - magyar pirgerek, iparos pirgerek, polgári lövészegylet