Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Mészáros Veronika: Háztörténetek. Adalékok a csehbányái Temetőhegy házainak építkezés-történetéhez

fekszik. 1962-ig a Városlőd felé vezető út itt haladt el, ez volt tehát a falu fő közlekedési útvonala. 1962 után, az új aszfaltút megépülését követően pedig a község egyik legelzártabb, különálló része lett. Csehbánya az 1926-os kataszteri birtokvázlata szerint 8 lakóház állt a hegyen.

6 Mára csak 6 épület maradt, s egy üres telken a közeljövőben építkezés kezdődik. A 6 épület közül 4 még az eredeti lakóház átalakítása, átépítése folytán nyerte el mai állapotát. 2 pedig a régi, lebontott ház helyén épült az 1960-as években. (1. sz. kép) A temető-hegyi házak keletkezésére pontos adat nem áll rendelkezésemre, annyi viszont biztos, hogy az 1900-as évek elején már lakottak az épületek. Az épületek és a telkek az utcára merőlegesen állnak, a domborzati viszonyok miatt kissé farkasfogas elrendezésben. A telkek 2100 m

2 nagyságúak, a ház előtt kiskert, a ház és a háztelek, majd föld következik. A telkek mögött mindenütt erdő található ma is, ez meghatározza a tapasztalt életmódbeli sajátosságokat. A házak eredeti építőanyaga minden esetben vályogtégla és mészkő. A fundamentum sárba rakott kő, ezen áll a vályogtéglából rakott fal. Az eredeti tetőforma, amely 1936—1962-ig volt megtalálható: szalma vagy zsúptető. Több esetben a dunántúli németség építészetére oly jellemző oromfalas, macskalépcsős alkalmazással.

7 A házak alaprajzainak elosztása: szoba+konyha+istálló, a különbözőséget a kamrák elhelyezkedése adja. Mindegyik nyitottkonyhás épület volt, 1920 és 1962 között építették át a konyhákat. Az eredeti alaprajzokat tekintve 2 féle elrendezést különíthetünk el: egy egysoros és egy másfélsoros elrendezést. A házak számát tekintve 50-50 % volt a megoszlás. Az egyik esetben az alaprajz csonkolt téglalap alakú: szoba+konyha+istálló és kamra. Ebben az elrendezésben az istálló a ház vonalánál kijjebb esik. A lakórészbe a bejárat a konyhán keresztül vezet, az istállóba pedig kívülről. A ház szélessége 5 +1,5 ni) hossza 15 m. A másik alaprajz típus szélesebb: 8,6 m, hossza 15 m. A teljes téglalap alapú ház megosztása: szoba+kamra+konyha és gádor + krumpliskamra és istálló. A lakórészbe a bejárat a gádoron keresztül a konyhába vezetett, az istállóba külső, külön bejárat. A gádor nyitott ajtaja boltíves volt, s mellette egy-egy boltíves ablakkal. Csak az üveges konyhaajtótól volt zárt az épület. A gazdasági épületek a ház folytatásaként, hosszában helyezkedtek el. Többnyire tégla oszlopokon álltak, falai kőfundamentum felett deszkafalakkal építve. A lakóházaknak famennyezete volt, a padlója pedig döngölt föld, később deszkaborítással. A kerítés deszka (léc) kerítés volt. Az épületek fejlődéstörténete a továbbiakban már nem mutat általánosságokat. A változások minden esetben összefüggnek a házakban lakók családtörténetével is. 6. Veszprém Megyei Levéltár, Térképgyűjtemény K 260, K 261. 7. Csukás 1984.