Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Balassa M. Iván: Utca, telek, ház. A dunántúli németség településképeinek sajátosságai és történeti, levéltári, néprajzi kutatásainak lehetőségei

RÁLÁSSAM. IVÁN Utca, telek, ház A dunántúli németség településképeinek sajátosságai és történeti, levéltári, néprajzi kutatásainak lehetőségei „A megyét most magyarok, rácok, németek és legújabban a tótok telepei népesítik be... olvashatjuk Bél Mátyás Tractatusának Tolna megyét bemutató részében - ...Rácok ma kevesen, s csak a baranyai határ közelében vannak. Sokkal többen vannak a németek, akiket Svábföldről, Hessenből, Pfalzból és Frankómából hozattak ide a birtokosok... Mint már említettük, a lakóhelyüket elhagyó német csoportok a Duna mentén vándoroltak ideáig, itt pedig a régi falvak helyén telepedtek meg, hogy hozzákezdjenek a földműveléshez. De mivel ez az egyébként munkás nép a földműveléssel járó munka nélkül akart élni ezen boldog helyeken, addig nem kezdett munkához, amíg mindazt, amit akár pénzben, akár ingóságokban magával hozott, tunyasággal és dorbézolással el nem tékozolta. E szertelenség miatt történt, hogy roppant sok család tönkrement, és a nagy szegénységtol szorongatva visszatérni kényszerült övéikhez. Meggyőződtek ugyanis arról, hogy olyan földre jöttek, mely a tétlenkedőknek semmi gyönyörűséggel nem szolgál... (betegség és halál egyes maradóknak, de szorgalmasak is voltak közöttük - BMI.) Sok gazdag községet alapítottak a németek szokása szerint és munkájukat a leggondosabban végezték... Az itt szokásosnál különb házakat építenek, sárból téglát készítve, amelyeket a napon megkeményítenek és némelyek ki is égetnek. Olyanok sem hiányoznak azonban, akik a magyar szokáshoz híven inkább kalyibát raknak össze, mint rendes épületet. Ezzel ellenétben a magyarok is a németeket utánozva most már kényelmesebben laknak, főként azokban a falvakban, melyek vagy szomszédosak a németekkel, vagy vegyes lakosságúak."

1 A szokásosnál hosszabb idézetnek több oka is van. Mindenekelőtt, hogy Bél Mátyás beszámolója lényegében egykorú híradás. A Notitia anyaggyűjtése az 1730-as években történt, tehát az un. Karolinische Kolonisation vagy Schwabenzug

2 idején, melynek névadója IV. Károly osztrák császár (magyar királyként III. Károly uralkodott 1711-1740), amikor 1. Bél 1979: 340-341. 2. A Schwabenzug kifejezés Adam Müller-Guttenbrunn Der große Schwabenzug, 1913-ban megjelent regénye nyomán terjedt el