Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Reményi Antal: Az újkori Pula településszerkezetének kialakulása és változásai (1745-2000)

Gazdasági épületek, melléképületek A közös udvar esetében mindkét házsoron a telekhatár keleti oldalán építették fel a két, egymáshoz kapcsolódó lakóházat. így alakult ki a háromosztatú ház mintegy kétszer: szoba + konyha + szoba + (ismét) szoba + konyha + szoba. A hátsó házhoz építették esetenként a kamrát; így a Fölső-soron a 13-, 15. és 17. számú házaknál. A közös udvarnál - az előbbiek kivételével a kamra, az istálló (egymáshoz építve) a lakóházzal szemben a nyugati telekhatáron épült fel. S ugyancsak azon az oldalon voltak a hidasok, sertésólak is. A felező telekhatárra épített lakóházaknál a közös udvarral nagyjából megegyezően helyezték el a gazdasági és melléképületeket. Az igazi soros udvarra jellemző beépítési mód a harmadik változat esetén - amikor a felezés után mindkét ház külön a maga féltelkére került - valósult meg igazán. A háromosztatú házhoz építették a kamrát, azt követően az istállót. A hidas, sertésól ezekkel szemben került elhelyezésre. Az udvar elmaradhatatlan része (volt) a trágyadomb és favágító. A trágyadomb rendszerint az istálló mögötti részen volt. Az istállóval - nagyjából - átellenben volt a favágító. Itt tárolták az erdőről behozott fát s más fahulladékot, rendben összerakva. Itt vágták, fűrészelték fel a fát, s a vágott fát egyszerű építésű, lábakon álló féltető alatt tartották. Az udvar része volt még a kisméretű kiskert, ahol főleg virágot és kevés konyhakerti növényt neveltek. A paraszti és zsellérek lakta udvarok utca felőli részén nem volt kapu, sem kerítés, ill. ritkaságnak számított a kapunyílás melletti kőfal. Az udvar ideiglenes tartozéka, építménye volt a két asztag. Aratás után, a cséplés várható megkezdése előtt hordták be (takarultak) a learatott, kévékbe kötött, keresztekbe rakott gabonát. A pajta előtti részen, ahhoz viszonylag közel rakták a két (külön a kenyérgabona és külön a takarmánygabona) asztagot. A két asztag között kihagyva a pajtakapu szélességének megfelelő helyet a cséplőgépnek. A pajta A pajta a belső telket osztja ketté: az udvarra és a kertre. A pajtát a hosszanti oldalhatárra merőlegesen építették, a telek teljes szélességében. Az egyes telkeken álló pajták vagy teljesen egybeépültek s csak egy, azaz közös csúcsfaluk van, vagy csak keskeny rés választja azokat. (11. kép) A jobbágyfelszabadítás utáni években két telek területe növekedett (szomszédos fundusok csökkenésével), mégpedig a 68. és 70. számú házak telke. E két telken a pajta is „hosszabb", s mindkét esetben a pajtával egy tető alatt épült fel az istálló.