Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Reményi Antal: Az újkori Pula településszerkezetének kialakulása és változásai (1745-2000)

A lakóházak elhelyezkedése a valamikori jobbágytelkeken a jelenben (a mai házszámok jelölésével): A ház a telek melyik oldalán áll? Égtáj Utcasor Közös udvar Osztott telek Közös telekhatár Összesen elől hátul elől hátul K Fölső 12, 14, 16, 25 13, 15, 17, 26 18-19, 20, 21, 22, 23, 24, 27, 28, 10 29 18 33 Alsó 79, 83 80, 84, 68, 69, 75, 76, 85,86, 87-88, 71, 78 74, 82 15 33 Ny Fölső 30 11 2 7 Alsó 89, 72-73, 81 70, 77, 5 7 összesen 6 6 16 6 6 40 12 16 12 40 Miután a lakóházak bejárati ajtaja az udvarról nyílt, így a ház ablakai is a „hátoldallal" ellentétes részen voltak. A volt zsellérlakások esetében is (ezt) az eltérő elhelyezési módot találjuk. Volt közös udvaros a mai Fő utca 3-4. számú ház. Még ma is fellelhető a felező telekhatárra, az egymás végében épített volt zsellérház a Fő utca 67. sz., a 90. és 91 • számú házak esetében. De a volt pásztorházak is így épültek, a Fő u. 6. és 7. számúak. Két olyan lakóház van a faluban (zsellérek lakták korábban), mely a telek közepén épült. Ilyen az Alsó faluvégen az 1. számú és a 93. számú ház. A nyugati telekhatárra építették a 2. számú és a 92. számú (volt zsellér) házat, s a keleti oldalon áll a 8., 9- és a 94. számú lakóház. A nagyjából kelet-nyugati irányú Kis utcában már a 18. század végén csak az északi oldalát építették be 12 házzal, s ezek közül 11 a keleti telekhatárra, az utolsó, az 53. számú a telek közepében épült. Érdemes a Fő utcának a templommal szembeni részét is szemügyre venni. Ez az 59- és 66. közötti nyolc ház. Ezek az északi oldalhatárra épültek. Kivétel az 59- számú, mely nem az úrbéri időkből való. A mai 62. és 63- számú házak telkét később osztották meg. Pulán a volt belső jobbágytelek udvara soros beépítésűnek tekintendő. Kivételt - esetleg - a közös udvarok jelentenek. Az első betelepülők és az újonnan érkező kolónusok első házaik félig földbe vájt és fával, földdel fedett kunyhók lehettek. Az első napokat, heteket, hónapokat (esetleg éveket) mindenképpen át kellett vészelniük. Csak később gondolhattak állandó lakás építésére. Fából készült házakról jelenleg nincs „híradás".