Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Fatuska János: Örökösödési rend és telekelrendezés a Közép-dunántúli németségnél

4. sz. kép zésű pajta is. Ezt az emlékezet szerint olyan egymással közeli rokonságban (apa-fiú, testvérek) álló személyek építették, akik földterülete nem indokolta a telken álló, saját kizárólagos használatában lévő csűr felépítését, de hasznosnak tartották gazdaságuk számára egy közös fedél alatt álló, de tulajdonosok szerint elkülönített terménytárolókkal rendelkező pajta meglétét. Mivel a marhatartás fontos szerepet játszott mindhárom réteg gazdaságában, viszonylag nagy tehénistállókat, a gazdáknál tehén- és lóistállókat figyelhetünk meg. A törzsöröklés következtében kialakult három jól elkülöníthető paraszti réteg meglétének a gazdaságiakon túlmenően fontos társadalmi kihatásai is voltak. A magyar és szlovák falvakban a falusi társadalom választóvonalai a gazdagabb és a szegényebb családok közt húzódtak. A társadalmi réteghatárok léteztek természetesen a német falvakban is, ezek azonban itt általában vérrokonok között, hiszen majd minden családnak voltak képviselői mindhárom rétegben. Ez - bár a birtokból kikerült testvérek sértettsége és neheztelése is érzékelhető volt - esetenként mégis valami „családi szolidaritást" eredményezett, a gazdáktól általában rokonaik kérték el lovaikat, kisegítették egymást különböző munkákban, s ha lehetőségük volt, a gazdák kölcsönöztek rokonaiknak föld- vagy állatvásárlásaikhoz.