Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között

Az internáló táborok mellett helyi munkatáborok is alakultak. Ilyen munkahely volt Szilvásvárad, Diósjenő, Dejta, Süttő, ahova kihelyezték munkára az internáltakat.

9 Mezőberényben a községi nemzeti bizottság 1945. március 19-én elrendelte a munkatábor létrehozását, ahová néhány nap múlva begyűjtötték a volksbund vezetőket. A táborban levőknek és a táboron kívül élő volksbundistáknak zöld karszalagot kellett viselniük. A nemzeti bizottság tagjai rendszeresen ellenőrizték a tábor egészségügyi rendjét, és a tábor felügyelőinek munkáját.

10 A belügyi hatóságok 1945. február és március hónapban folyamatosan állították fel ezeket az internáló táborokat, de néhány megyében nem, vagy csak részben hajtották végre az internálásokat. Több megyében nem értelmezték egységesen az internálási rendeletet, ezért a belügyminiszter 1945. május 4-én körlevélben hívta fel az érdekelt megyék főispánjait a rendeletnek az egységes értelmezésére, betartására és végrehajtására.

11 A belső telepítések eredményes lebonyolítása érdekében a belügyminiszter IIO.I36/I945.B.M. számú rendelete a vagyonuktól megfosztott német lakosság összeköltöztetéséről intézkedett a falvakban, s így akarták biztosítani a székely telepesek és egyéb újonnan földhöz jutott családok elhelyezését. Ilyen telepítések zajlottak le Baja környékén és Baranyában is.

12 A tolnai táborba internálták a bonyhádi, mázai, nagymányoki, majasi, váraljai, kisdorogi, aparhanti, györei, tabódi, mucsfai, izményi, cikói, kismányoki, kakasdi, zombai, zárodi, lengyeli kisvejkei, nagyvejkei, teveli, kélyi, bikácsi, mucsi, kölesd-kistormási, tengelici, mözsi községek lakóit.

13 A legtöbbjüket Volksbund tagságukért vagy német katonaként teljesített szolgálatukért internálták. Az iratokból kiderül, hogy a tolnai internáló táborban rendszeresen tartottak egészségügyi felülvizsgálatokat, amelyekről a tisztifőorvos írásbeli jegyzőkönyvben tájékoztatott.

14 A tolnai tábor egészségügyi felülvizsgálásával megbízott tiszti főorvos dr. Fördős Dezső beszámolt arról, hogy amikor megszemlélték az internáló tábornak az őrszemélyzeti, és az internáltak számára szolgáló körleteit és egészségügyi berendezéseit, az általános benyomás az volt, hogy a vezetőség rendet és tisztaságot tart a táborban.

15 Általában minden táborra jellemző volt, hogy egészségügyileg bizonyos idő9. Fakitermelési, útépítési, vasútépítési és mezőgazdasági munkákra alkalmazták az internáltakat. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1. doboz 1945-1946. 10. Békés megyei Levéltár, mezőberényi nemzeti bizottsági iratok. Továbbá: 11. Bács megyei Levéltár Főispáni iratok, 479/1945. A belügyminiszter körlevele. Budapest, 1945. május 4. Fehér 1993: 35. 12. Fehér 1993: 38. 13. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz 14. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz 15. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz