Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között

A Hivatal az értekezlet után azonnal hozzákezdett a német nemzetiségűek számlálólapjainak különválasztásához és névjegyzékbe foglalásához.

6 Az anyag jelentős részének feldolgozása és az első névjegyzékek elkészülése után újabb utasítás érkezett Szekeres államtitkártól, mely szerint a listát ki kellett egészíteniük a német anyanyelvű személyek adataival. A munka ennek megfelelően folytatódott tovább. December végén a KSH népszámlálási osztályán megjelentek a Népgondozó Hivatal kiküldöttei. Közölték, hogy a Belügyminisztériumnak illetve a Népgondozó Hivatalnak a kitelepítések gyakorlati végrehajtásánál szüksége van a névjegyzékekre. Ilyen előzmények után jelent meg 1945. december 29-én a 12.330/1945. ME. számú rendelet a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítéséről. Thirring a béke előkészítési munkálatok elakadásával fenyegetőzött az adatok kiszolgáltatása miatt. 1946 februárjában kilenc társával együtt elhurcolták a népszámlálási osztály ügyintézőjét, Szathmáry Gábort. A vád: hamis igazolványok kiadása, „svábmentés" volt. Március 2-án Darvas főhadnagy és Vájó százados kihallgatta Thirring Lajost. Vallomásából csak a kedvezőtlen momentumok kerültek jegyzőkönyvbe, állítólag az ő érdekében. A következő napokban Thirring a Belügyminisztériumban és a Népgondozó Hivatalban kilincselt munkatársai ügyében. Mindenhol elzárkóztak a hivatalos intézkedéstől, csak baráti tanácsokkal tudtak szolgálni. A politikai rendőrség bizonyító anyagként elvitte azoknak a németeknek a kartonjait, akik állítólag megvesztegették a Hivatal alkalmazottait. Arról azonban nem volt tudomásuk, hogy a KSH-nál létezik egy belső ellenőrzésre szolgáló adatrendszer is. Ebből kiderült, hogy a vádban kulcsfontosságú Kirsch család tagjai 1941-ben nemhogy német nemzetiségűnek, de német anyanyelvűnek sem vallották magukat, így hát nem volt okuk okirat hamisításra felbujtani a KSH dolgozóit. A fővádlottat, Szabó Bertalant a bíróság felmentette.

7 6. 1945. október 25-én összeült egy egyeztető értekezlet a Miniszterelnökségen. A miniszterelnökségről, a Belügyminisztériumból, az Igazságügy minisztériumból és a Statisztikai Hivatal által felkért képviselőkből álló csoport egyeztető értekezletet tartott a Statisztikai Hivatal által anyanyelvi és nemzetiségi egyéni adatoknak a Hatóságok részére történő kiszolgáltatása tárgyában. Az értekezleten megállapodtak abban, hogy a volksbundisták névjegyzéke kiadható, de csak olyan hatóságoknak, amelyeknél nem forog fenn a visszaélés és a rosszhiszemű felhasználás gyanúja. A kérdésnek az elbírálásában a belügyminisztérium volt hivatott eljárni. - Emlékeztető 1945. október 25-én kelt - A hivatalos, „Szigorúan bizalmas" tájékoztatóban már a német nemzetiségűek névjegyzéke volt kiadható. KSH Központi könyvtár; 1945. november 5-én kelt Jelentés: a „Német nemzetiségűek számlálólapjainak kiszedése" címmel feljegyzés készült, amely Munkaprogram tartalmazza megyénként a kiszedendő számlálólapok számát és a Munkajelentés pedig a már kiszedett és átpörgetett lapok számát. - KSH Központi Könyvtár, Thirring hagyaték. 7. A budapesti államügyészség 23.769/1946. á.ü. alatt kiadott vádirata szerint, dr. Szabó Bertalan miniszteri osztály segédtitkár ellen a Btk. 393. §-ba ütköző 6 rendbeli közokirat hamisítás bűntette miatt emeltek