Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Vass Erika Cikói háztörténetek a 20. században

mert „Sokszor, hogy ha nagy furtina [nagy havazás] vót, akkor már ahogy léptünk ki, akkor már jött be a hó." A ház eredetileg földes volt, majd kikövezték. Az első szobába, ahol a vetett ágy is van, hajópadlót tettek le, de mivel vizesedik a ház, ez hamar tönkrement. Ezért ott a betonozott alapra padlószőnyeget tettek. Temerinből a menekülés miatt nem tudták magukkal hozni bútoraikat, használati tárgyaikat. A lovaskocsira csak egy ruhás láda fért föl.

28 Ezért fontos szerepük lett azoknak a tárgyaknak, melyeket a sváb tulajdonos hagyott a házban. Az utcára néző szobában egy németektől maradt ágyat az asszony székelyesen vetett fel, eredeti szőttesekkel, festékessel.

29 Ezek a tárgyak másutt a városi minta követése miatt már kiszorultak a használatból, de itt az emlékezet ébrentartásának fontos eszközei. A felvidéki magyarok A Cikóra telepített öt felvidéki család közül már csak egy idős asszony él a településen.

30 Ő 1927-ben született Csúzon, majd 1948 februárjában Udvardra ment férjhez. Ekkor még nem tudta, hogy férjével és annak családjával alig egy hónap múlva el kell hagyniuk lakóhelyüket. (Férje ugyan már korábban értesült a hírről, de az esküvőig titokban tartotta, nehogy menyasszonya emiatt ne menjen hozzá feleségül.) 1948. március 27-én érkeztek meg Cikóra, a ház sváb tulajdonosai pedig azon a napon hagyták el Cikót, mivel Németországba telepítették őket. Az asszony szülei és testvérei Csehszlovákiában maradtak, velük először 1954-ben találkozhatott. Édesapja ugyan gondolt arra, hogy lánya költözése miatt ő is kéri családja számára az áttelepítést, de erről a szándékáról le kellett tennie, mert válaszként elképzelhető volt, hogy Magyarország helyett a Szudéta-vidékre telepítik őket. Apósáék Udvardon 27 hold földön gazdálkodtak: dohányt, gabonát, kukoricát termeltek, továbbá volt 3 hold szőlőjük is. Beszélgetésünk során az asszony így hasonlította 28. Édesanyjának a ládája a férjhezmenetelekor, 1928-ban készült, de ezt egyik öccse örökölte. Az értékvesztést mutatja, hogy öccse édesanyja ládájából csirkéknek készített férőhelyet. 29. A székelyek a svábokkal és a felvidékiekkel ellentétben még a 20. század első felében otthon szőttek. Jellegzetes darabjuk volt afestékes, a házilag font gyapjúból szőtt, ágyra és asztalra való takaróféle. Szövőszéket ugyan nem tudtak magukkal hozni Temerinből, de egy mesterember Cikón készített az édesanyjának, aki még itt is szőtt inget, festékest. 30. Ismerősök csak az anyósa öccséék voltak, akik Udvardon is a második házban laktak tőlük. Tardoskeddi származású család is érkezett Cikóra, de hamarosan továbbköltöztek. Ebben az is közrejátszott, hogy a felvidéki családok nem érezték otthonuknak a számukra kiutalt lakásokat. Vagy Bonyhádra vagy Csehszlovákiához közelebbi részre mentek tovább.