Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Füzes Miklós: A telepítések hatása a magyarországi németség háztulajdonaira a második világháború utáni években

be is költözhetett. Még akkor is, ha az elkobzásra nem volt jogerős határozat. Utólag elintézték azt is. A házakba telepítés vagy rátelepítéssel történt, aminek ugyancsak nem volt meg a jogi lehetősége, ami aztán többéves együttéléshez is vezetett az érintett házba, vagy olyan módon, hogy a német családokat házaik elhagyására kényszerítették. A német család ilyenkor másokhoz, összetelepítéssel más német családokhoz, vagy magyar családokhoz kényszerültek, gyakran más településeken lévő szükségelhelyezéssel. A ház, mint ahogy fentebb már utaltunk rá, ezen a ponton vált a németség személyes sorsát is meghatározó tényezővé. Házának léte és minősége tulajdona sorsát oly módon határozta meg, hogy a vagyonelkobzás tulajdonképpeni indokát képezte. A telepítéseket a kormány időközben a Népgondozó Hivatalokra bízta, ami a telepítési munka további radikalizálódását eredményezte.

13 A „magyar szempontokat szem előtt nem tartó" német, vagy vegyes etnikumú KFB-ket feloszlatták, helyettük magyarokból, igen gyakran a telepesekből alakítottak újat, akik aztán szereztek is maguknak megfelelő telephelyet a német lakosság kárára.

14 Újabb telepítési hullámot a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtása jelentette 1947-1948-ban. A kormányzat az érintett szlovákiai magyarok elhelyezésének lehetőségét kutatva ismét felszólította a megyéket adatközlésre. Baranyában 1946 őszén telepítésre 624 ház és 6273 katasztrális hold föld, Tolnában 515 ház és 6118 katasztrális hold föld állt rendelkezésre.

15 A szlovákiai magyarok letelepítését a megyék az eddigi telepítések felülvizsgálatának eredményeitől, valamint a német lakosság kitelepítésétől tették függővé. Hamarosan kiderült, hogy a kitelepülni szándékozó magyarországi szlovákok ingatlanai nem elegendők a szlovákiai magyarok befogadására, ezért a kormányzat figyelme ismét a német lakosság ingatlanai felé irányult. Az újabb szükségleteket illetően előzetesen többféle elképzelés született. A szükséges lakóházak számát az ország területén 45000-re, másik elképzelés szerint 30000-re tették.

16 Ezzel szemben rendelkezésre állt a kitelepülésre jelentkező szlovákok birtokában lévő 13- I7IO/I945. M. E. számú rendelete a népgondozó hivatalokról. 14. Baranya Megyei Levéltár. Népgondozó Hivatal iratai 24/1945. 15. Baranya Megyei Levéltár. Alispáni iratok 15418/946. alisp; Tolna Megyei Levéltár. Alispáni iratok 4652/1946. alisp. 16. Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Földhivatal telepítési iratai. Telepítési intézkedések másolatai. 1946-1950.