Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Füzes Miklós: A telepítések hatása a magyarországi németség háztulajdonaira a második világháború utáni években

A második világháború idején a fegyveresen összecsapó két totális berendezkedésű hatalom között őrlődő, a nacionalista szemléletű Magyarországon élő németséget először személyükben vették igénybe, ide értve az önkéntességen, majd a hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálatot Németország fegyveres testületeiben. Utóbbit Magyarország német megszállása után a magyar hadügyminiszter tette kormányközi megállapodás alapján lehetővé. A személyes igénybevétel a szovjet megszállás utáni hetekben is bekövetkezett, meghatározott korú német férfiak és nők, valamint a magyar fegyveres alakulatokból már leszerelt és otthon tartózkodók szovjetunióbeli munkatáborokba hurcolásával. A személyes igénybevételt a Volksbund der Deutschen in Ungarn tagsága, és a német alakulatoknál szolgáltak internálásával az új magyar hatalom is folytatta. A vagyoni, közelebbről a házakat érintő igénybevétel az érkező front elöli meneküléssel, illetve a kiürítési intézkedésekkel függ össze. A trianoni határokon túlró érkező menekültek elhelyezésére a belügyminiszter rendeleti úton intézkedett, Baranya, Somogy és Tolna megyékben történő elhelyezésükre.

4 Azokat a falvakat jelölte ki számukra, melyek lakossága 75%-ban német volt. E községek német lakossága egyharmadát házaik elhagyására kötelezték, illetve a település többi német családjának kellett őket befogadni. Magyarok által lakott házakat nem lehetett igénybe venni. Elsősorban azokat a házakat vették igénybe, amelyek tulajdonosai a Volksbundnak köztudomásúan tagjai voltak, de lehetőség mutatkozott a német nemzetiségűek és német anyanyelvűek házainak igénybevételére is. Lehetőleg olyan házak igénybevételét írta elő a belügyminiszter, melyekbe több menekült család is elhelyezhető. A menekült családok számára igénybe vett házakról nincsenek adataink. A menekültek számáról is csak Tolna megyéből vannak ismereteink. Számuk 1945. július 21-tóT 1946. június 30-ig 351-ről 1921 családra emelkedett. Az elhelyezésüket szolgáló házak (lakások) száma is közelíthette a családszámot.

5 A kiürítés során, melyet, a német lakosságot illetően a Volksbund, az SS és a Wermacht alakulatok szorgalmaztak, a lakosságnak csak néhány százaléka hagyta el lakóhelyét. Nagyobb arányban csak azokból a falvakból, ahol a német alakulatok állomásoztak. Az eltávozottak jelentős része azonban a szovjet megszállás bekövetkezte után lakóhelyére visszatért.

6 A magyarországi németség egészére az 1945. március 15-én kihirdetett földreform 4. Baranya Megyei Levéltár. Főispáni iratok. 3466/1945. Iktatva a belügyminiszter 110.136/1945. V. sz. rendelete. 5. Tolna Megyei Levéltár. Alispáni iratok. 7343/1945, 7866/1946. 6. Füzes; 1990; Füzes: 1986. 724.