Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban

Jellegzetességek, analógiák Nem véletlenszerű, hanem nagyon tudatos választás volt a szent helyek, a templom, kálvária, kápolnák, keresztek helyének kijelölése. Az új lakosok nem feltétlenül a régi faluhelyet választották új otthonuk kialakítására, de szinte minden esetben - ha volt látható nyoma - tiszteletben tartották és megjelölték azt. A szakrális terek helyének kijelölésekor figyelembe vették az elpusztult, de még felismerhető templom, kápolna helyét és tájolását. Németbarnagon

21 és Vöröstón

22 a kálvária a falun kívül, a határ északkeleti részén található, ott, ahol a régészeti leletek a középkori falu kiterjedését jelzik. Polányban, Nagytevelen,

23 az elpusztult falu templomának helyére építették a keresztutat (Kelet-nyugati tájolásban), habár az új falu nem a középkori település helyére épült. Bakonybélben a szentkút feletti emelkedőre épült a kálvária, oda ahova a kolostori hagyomány Szent Gellért remetéskedésének színhelyét teszi, aki a legenda szerint 1023-1030 között élt Bakonybélben. Bizonyosan itt állt már 1230-ban az a kápolna is, melynek környéke a 18. század közepéig a szerzetesek temetkezőhelyéül szolgált, de ma már nyoma sem látszik.

24 (3. kép) Ha jellemezni szeretnénk ezeket az emlékeket - különösen a korai alkotásoknál feltűnik igényességük, a mesterek magas szakmai tudása. A megmaradt, vagy csak leírásokból ismert 18. századi keresztutak mindegyikénél megtaláljuk az igényesen megmunkáltfaszobrokat. Az 1746-ban elkészült pápai kálvária építményeiben máig faszobrok jelenítik meg a szenvedéstörténet egy-egy jelenetét. A hármaskereszt finoman megmunkált szobrai biztos szakmai tudásról árulkodnak. Faragója Hüber Lipót pápai szobrász, feltételezhetően pálos szerzetes volt.

25 Építészek, festők, fafaragó-szobrászok egész sora dolgozott ebben az időben Pápán, többek között Hahn Kelemen, aki a rendbe lépése előtt is híres faragó volt, vagy Tatirek Felix, aki a pápai pálos templom szentélyének stallumait és a szerzetesek kórusának padjait készítette 1753ban.

26 (7. kép) A stációk jeleneteinek szobrait 1795-ben Esterházy Károly megújíttatta, illetve újrafaragtatta.

27 (6. kép) 21. MRT II. 62-63. 22. MRT II. 265. 23. MRT ÍV. 176. 24. MRT IV 23.; Sörös 1904: 287. 25. Veszprémi Érseki Levéltár. Pfeiffer József hagyatéka H/II. 15. 26. Aggházy 1936: 96, 104.; Molnár 1942: 22-25. 27. CS. Dobrovits 1983: 92.