Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Molnár László: Pirgerek, purgerek a Vázsonyi-medencében

MOLNÁR LÁSZLÓ Pirgerek, purgerek a Vázsonyi-medencében A Vázsonyi-medencében öt német (sváb, bajor) község van: Totvazsony, Németbarnag, Vöröstó, Nagyvázsony, Pula és két magyar falu: Nemesleányfalu és Mencshely. Pula Ester­házy-, a másik négy Zichy-birtok 1720 utáni telepítésekkel. 1947 decemberében kerültem Vöröstóra kántortanítónak. A kántorizálásért sorkosztot kaptam. Mindennap egy másik háznál kosztoltam. Módom volt minden házat megismer­ni, megszeretni. Amikor Weinhardt Ambrus bácsiéknál 2 voltam sorkoszton, a falon egy érdekes fényképet láttam. Fekete ruhás férfiak puskával a vállukon a vendéglő előtt álltak, mögöttük fúvószenekar hangszerekkel. (1. sz. kép) Kérdeztem, hogy kik ők? - Pirgerek (polgárőrök) - volt a válasz. - Ezt a régi szokást elődeink hozták még az őshazából Bajorországból. - Ambrus bácsi 1882-ben született Vö­röstón. Elmondta hogy az ő nagyapja is hosszú ideig pirgerkapitány volt. Tőle hallotta több­ször, hogy az ő kapitánysága idején a falu biztonságának, rendjének (Ordnung) a fenn­tartása volt a feladata a pirgereknek. 1849-ig a pandúrok feladata volt a közrend biztosítása. 1849 júniusában osztrák min­tára létrehozták a zsandárságot, amely csak kis hatékonysággal tudott rendet biztosítani. Egyik fő feladata volt a szabadságharcban résztvevők figyelése. Közben vidéken újra szervezték a pandúrságot alispáni irányítással, kis hatékonysággal. Ez idő alatt felélénkült a korrupció, a betyárvilág, aktivizálódtak a lókötők, az útonállók, a zsiványok. A pandúrok a betyárokat, a lókötőket, az útonállókat legtöbb esetben csak ak­kor tudták megfogni tömlöcbe kísérni, úriszék elé állítani, ha valamelyik csárdában leré­szegedtek, elaludtak. A házakat a betörőktől a ablakvasrácsok és vasspaletták megvédték, de a lókötőktől, csa­vargóktól a pirgereknek kellett védeni a falut. (l/a. kép) Kérdeztem, hogy hogyan. Nagy­apja így mesélte: Ha a gazda gyanús mozgást vagy zörejt, neszt észlelt, lármázni kezdett. Két bádogtepsit vagy rossz lábasokat összeverve éjjel kiment az utcára. A kutyák ugatni kezdtek, a szomszéd is felébredt. Fertály óra alatt az egész falu az utcán volt, az összes kutya haragosan ugatott. A pirgerek az elöltöltős puskával a bástyákhoz mentek, riasztó 1. 1948-tól Vöröstón idős emberektől hallott - cédulákra leírt elbeszélések alapján, korábbi kézirata fel­használásával (Molnár é.n.) írta Molnár László volt vöröstói nyugalmazott kántortanító. 2. Weinhardt Ambrus (szül.: 1882. Vöröstó) közléseit, elbeszéléseit leírta Molnár László tanító Vöröstó.

Next

/
Thumbnails
Contents