Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

S. Lackovits Emőke: Köznapok és ünnepek a házban. A dunántúli németek lakáskultúrája, életmódja, szokásai - különös tekintettel a Bakony, Balaton-felvidék német közösségeire

gel, arcán fekete álarccal, kezében persellyel járt. Melcher ugyanilyen ruhában, de fehér álarccal, kezében karddal, míg Baltasar ugyanilyen öltözetben, fehér álarccal, kezében a kirúgatható csillaggal (Kraxn) tartozott az adománygyűjtő csapathoz, akik versbe szedve mondották el a betlehemi történetet. Hasonló volt a háromkirály-járás Móron, (itt még egy viharlámpát is vittek, amiben gyertya égett) Vértesbogláron, Vértesacsán, Vérteskozmán.

40 Gyertyaszentelő vagy Gyertyaszentelő Boldogasszony, a német falvakban Lichtmesse a karácsonyi ünnepkör záró alkalma. A reggeli misén szentelte meg a plébános a gyertyákat, amelyeket külön erre az alkalomra vásároltak. A lókútiak a zirci gyertyástól párban vették a hosszú, fehér gyertyákat. Pulán fonott gyertyatekercset a nők vettek csak, az asszonyok sárgát, a lányok fehéret. Magyarpolányban a helyszínre érkezett pápai gyertyástól vásárolták meg a jellegzetes, sárgás színű gyertyatekercset, fehéret csak a lányok vettek. A gyertya neve „Wachssteckl", Vöröstón „Wachsstock", amit ők is, a tótvázsonyiak is a veszprémi és a nagyvázsonyi bábosoktól szereztek be, a felnőtteknek 12 soros narancssárgát, a gyermekeknek négy soros fehéret. Aki nem tudott elmenni szenteltetni, megkért valakit, hogy vigye el, nehogy szentelt nélkül maradjon a család. Ezeket a gyertyákat gyászmisekor, Halottak napi misekor a templomban égették, nagybeteg, haldokló mellett, a halál beálltától temetésig ugyancsak meggyújtották, de Halottak napján, Mindenszentekkor reggel a mise előtt az első harangszóig, este pedig litánia előtt a sírokra szinten ezeket a gyertyákat vitték ki és égették, sőt Pulán, Hidegkúton éjféli misekor és a feltámadási körmenetben is. Február 3-án, Szent Balázs napján Balázs-áldásra mentek, amely alkalommal Magyarpolányban áldás után azonnal kimentek a templomból, így az fokozatosan kiürült a mise végére. Január 6-tól húshagyó kedd éjfélig tart a farsang időszaka, amely a német közösségekben szokásokban rendkívül gazdag és változatos volt. Városlődön vízkereszt utáni vasárnap már bált tartottak, ez volt a Kuppeltanz, amelyen azok vettek részt, akik a farsangban tervezték lakodalmukat, továbbá azok, akik párt kerestek maguknak. így nagy szerepet játszott itt a házasságszerző, a „Kupplemujder" is. A német közösségek báli vigalmai nagyon színesek voltak és általában három napig tartottak: farsang vasárnap, farsang hétfő, húshagyó kedd. Bándon Sebestyén napján (január 20.) volt egy bál (Schützenball), majd húshagyókor a másik, éjjel 11 óráig. Vöröstón a lányok rendezték vasárnap a fonóbált, ahová meghívták a legényeket. A következőt húshagyókor tartották a pulai zenekar muzsikája mellett éjfélig, akkor ugyanis megszólalt a harang, megszakadt a muzsika. Tótvázsonyban a farsang farkán, vagyis „Letzter Fasching" napján a vasárnapi litánia után a zenészek az utcán muzsikaszóval hívták bálba a fiatalokat, öregeket. A bált a kocsmában vagy egy bérelt szobában tartották. Este 8 órakor volt az első szünet, amikor mindenki hazament vacso40. A Fejér megyei adatok származási helye: Gelencsér-Lukács 1991: 175-179.