Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
S. Lackovits Emőke: Köznapok és ünnepek a házban. A dunántúli németek lakáskultúrája, életmódja, szokásai - különös tekintettel a Bakony, Balaton-felvidék német közösségeire
országban, valamint Németországban készült üvegfestmények, a Hinterglassmalerei, a Schandl-Buchers műhely alkotásai, amelyek a Szent Családot, az Utolsó Vacsorát, a wiesi kegykép alapján megjelenített, az oszlophoz kötözött megostorozott Krisztust, a töviskoronás Krisztust, Szent Katalint, Szent Miklóst, Szent Borbálát ábrázolják. Közöttük kaptak helyet továbbá a többségben pásztorok által készített türelemüvegek a feszülettel és Krisztus kínzatási jelvényeivel. Rendkívül kedveltek voltak a porcelán szobrocskák, a lourdesi Szűzanya különböző méretekben, Mária Szíve és Jézus Szíve gipsz szobrai, Szent Antal ölében az Istengyermekkel festett porcelán szobrocskaként kisebb-nagyobb méretekben. A képek közül a Szentháromságot szinte minden családban meg lehetett találni, döntően abban a formában, amikor az égbe emelkedő Szűzanyát megkoronázzák. Ezt tartották a legértékesebb képek egyikének. Gyakori volt Mária halála és sírja, Krisztus sírja, a keresztre feszítés jelenete a kínzatási jelvényekkel, a Golgota a Fájdalmas Anyával, Mária Magdolnával és János apostollal, Szent József liliommal, karján a gyermek Jézussal. Különösen kedvelték a Maria Hilf kegykép másolatát, külön kis oltárt képezve köréje, a Zelli Mária kegyszobrának másolatát, Immaculata ábrázolását, de akadt közöttük még a kevésbé gyakori köpenyes Mária is. Jézus Szíve és Mária Szíve nagyméretű képeken széles aranyozott gipsz vagy barna fa keretben került a falra, Jézus a Jó Pásztor, a gyermek Jézus Anyjával és galambokkal (ez a legutóbbi idők ábrázolása) ugyancsak, sőt nagyon is kedvelt volt. Ritkábbnak mondható az a kép, amelyen a Szűzanya látható a Gyermekkel, amint rózsafüzért nyújt Sienai Szent Katalinnak és Szent Domonkosnak, a Hétfájdalmú Szűzanya, vagy a Világ teremtése apró képekben elbeszélve, a feltámadt Krisztus találkozása Mária Magdolnával, Keresztelő Szent János Jézussal a Jordán vizében, Jesse fája a tetején trónoló Istenanyával. Több változatban ismert az imádkozó Jézus az Olajfák hegyén, és az Agnus Dei megfogalmazás. Nagy számban voltak jelen továbbá a segítő és védő szentek képei: Alexandriai Szent Katalin, Szent Borbála, Szent Flórián, Szent Vendel, Szent Anna a gyermek Máriával, Kis Szent Teréz, Szent Genovéva, Szent Rozália, Szent Veronika az Üdvözítőnek nyújtott kendővel, Szent Ottilia tálcán tartott szempárral, Szent Apollónia és Szent Mihály arkangyal a lelkek megméretésére szolgáló mérleggel, valamint az elhunyt lelkéért küzdve az ördöggel. Elmaradhatatlan kép volt német házakban az alvó Istengyermek az álmában megjelenő kínzatási jelvényekkel. A konyhákban pedig kivétel nélkül a falra tették a Házi Áldást, több helyen pedig itt volt az őrangyalok képe is, bár más helyeken az az ágyak fölé került. Mindezeken kívül nagyszámú imádságos könyvet, vallásos ponyvanyomtatványt, imalapot őriztek a sublótok tetején és fiókjaiban. Nem hiányoztak a különféle feszületek fából, fémből, sőt kékre festett gipszből, de elmaradhatatlan volt egy-egy helyiségben a falra akasztott porcelán vagy cserép, esetleg fém szenteltvíz tartó. 12 Utóbbiból 12.1. S. Lackovits Emőke 1991: 44-65.
