S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Lantosné Imre Mária: Szentgál monográfusa, Szentgál anyagi műveltsége

Mit jelent tehát Szentgál monográfiája a néprajztudomány számára? Szembetíínő, hogy a szerző a konkrét adatokon túl szemléletes képet nyújt a történeti hagyomány és a falu társadalmának változásáról. Leírásai új szempontot, funkcionális vizsgálatot is tartalmaznak. A funkcionális etnográfia módszerével Vajkai Aurél remekbeszabott társadalomrajzot vetít elénk. Ez azt jelenti, hogy az anyagi kultúra tárgyainak leírásával képet kapunk használóik életkörülményeiről is.Szemlélete megelőzi korát, mivel fontosnak tartja a változások vizsgálatát, a tárgyi kultúra és a társadalmi viszonylatok összefüggésében is. Végezetül szólnunk kell vizsgálatának legnagyobb tanulságáról. Szentgál felfedezése kapcsán összehasonlító képet kapunk az egykori történeti Magyarország más vidékeinek párhuzamos és eltérő sajátosságairól. Ezzel a történeti előzményekre is visszatekintő szemlélettel, átfogó információt adott nemcsak időben, hanem térben is. Szentgál lakosságát és tárgyi kultúráját így nem kizárólag önmagában, hanem a környező kistáji szerepében is megismerhetjük.Ez az összetett kutatási módszer teszi Vajkai Aurél Szentgál monográfiáját napjainkig forrásértékűvé. Jegyzetek: 1 Dr. VAJKAI Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest, 1959. 7. 2 V. ö. KÓSA László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon ( 1880-1920) Budapest, 1998.235-236. ' VAJKAI A. i. m. 1959.23. 4 U.ő. 1959. 147-148. 5 U. ő. 1959. 167. 6 V. ö.KÓSA L. i. m. 1998. 236. Az intarziás bútorok más nemesi községekben is divatosak voltak. Az ilyen típusú bútorok megléte, tulajdonosaik számára a felsőbb osztályokhoz való tartozást jelentette. 7 A szerző a palócok példáját említi. Hasonló vonásokat tapasztaltunk a pécsi bányavidék vonzásában élő, a Keleti-Mecsekből és a Hegyhátról ingázó férfi lakosság esetében. Öltözködésük meglehetősen korán igazodott a városi divathoz. L! LANTOS Mária: Tradition und Erneuerung. Trachtenwechsel im Kreis der ethnischen Gruppen Südtransdanubiens: In. Ethnic Communities Ethnic Studies Ethnic costumes Today. Edited by: Kodolányi János jr. Budapest, 1999. 135-145. U.ő: Mecseknádasd Budapest, 2002. 139-150. 8 VAJKAI A. i. m. 1959. 273. " V. ö. VERES László: Magyar népi üvegek. Miskolc, 1989. 25. 10 FÉL Edit: Harta. Budapest, 1935. U. Ő: Kocs 1936-ban. Budapest, 1941. VARGA Anna: Két szomszéd falu. Adatok Kölesd (magyar) és Kistormás (német) községek összehasonlító néprajzához. Szeged, 1940.