S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)
Csoma Zsigmond: Vajkai Aurél szőlészeti-borászati vizsgálatai
nos, hogy ez csak elnagyolt és felvázolt maradt, pedig a szölő-és a bor gyógykúra több évszázados. Érezte, hogy ezen a területen neki sok újat kellene adnia. Meg is fogalmazta nehézségeit, mikor azt írta: „A szőlő és a bor a paraszt orvoslásában. Erre vonatkozólag sokfelé kerestem adatokat, a válaszok azonban azt bizonyítják, hogy népünk a szőlőt és a bort manapság gyógyításra alig használja."" Pedig Vajkai Aurél ebben a kérdésben sokat tudott volna segíteni nekünk, az utókornak. Sajnos még a teljes rendszert alkotó képtől messze vagyunk. Vajkai Aurél szőlészeti-borászati kutatásaival, erőfeszítéseivel azonban kijelölte az utat, amin haladnunk kell. „A további elsőrangúan fontos néprajzi feladat lenne a fentebb vázolt gazdálkodás, a szőlő és bor egész hazai művelődéskörének eredetét kinyomozni. Erre azonban eddigi ismereteink, szórványosan összegyűjtött hiányos adataink alapján nem vállalkozhatunk." Elmondhatjuk, lassanlassan közelítünk e célhoz, hiszen Vaj kai Aurél munkássága után többen is fő kutatási területüknek a magyar és a magyarországi szőlő-borágazat történetének, néprajzának ismeretlen fehér foltjainak megszüntetését tartották és tartják ma is. Jegyzetek: 1 CSOMA Zsigmond: A szőlészeti-borászati szakirodalom alakulása Magyarországon (18-19. sz.) Századok 1998/4. 859-908. 2 Talán szimbolikus értelmű, hogy az orvosi diplomával rendelkező, szőlészet-borászat iránt is érdeklődő Vajkai időskori háziorvosa az a dr. Rohály Gábor volt, akit éppen a borászati tevékenységéért 2002-ben a magyar borászati társadalom tüntetett ki, és aki Borkalauz cimű borútmutatóját, szakcikkeit és civil borkóstolási kezdeményezéseit, szervezeteit a magyar társadalom nagyra értékeli. ' VAJKAI-WAGENHUBER Aurél: A parasztszőlőmívelés és bortermelés Veszprém megye déli részében Néprajzi Értesítő 1938. 16. 4 U. ott 16. 5 U.ott 194. " U.ott41. 7 U.ott44. 8 VAJKAI Aurél: Veszprém megye népi építkezése Néprajzi Értesítő 1940. 31., VAJKAI Aurél: A hegyközségek kialakulásának kérdése Néprajzi Közlemények 1958. 59-69. * Vö: BARTH János: Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya Kalocsa, 1996. 215., Magyar Néprajz IV. 1997. 9-88., 769-779., FILEP Antal: Szőlőhegyi településtörténet In: Borok és korok. Szerk. Benyák Z.-Benyák F. Bp. 2002. 169-182. VAJKAI Aurél: Cserszegtomaj (Egy hegyközség élete) Néprajzi Értesítő 1939. 178. 11 U. ott 178. 12 U. ott 180. " U. ott 181. 14 KOVÁCS Katalin: A dunántúli szőlőhegyek betelepülése Zalaszántó példája alapján Ethnographia 1985. 329-336., SZÁNTÓ Imre: A Keszthely környéki hegyközségek kialakulása In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. Zalai Gyűjtemény 28. Zalaegerszeg, 1989. 55-62., ÉGETŐ Melinda: Szőlőhegyi települések kialakulása a Dunántúlon a 18-19. században In: Parasztkultúra, populáris kultúra és központi irányítás Bp. 1994., NÉMA Sándor:Adalék a Győr
