S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Petánovics Katalin: Vajkai Aurél érdemei az ősfoglalkozások (gyűjtögetés, vadászat, halászat) vizsgálatában

Talán a legismertebb és a leggyakoribb a hurkozás. Ezzel nyulat, őzet, vad­disznót is lehetett fogni. Igen nagy múltú a csikkentő /felrántó hurok / - amely a fiatal fa rugalmasságát használja fel, és alkalmas szarvasfogásra. 28 Kisebb kártevők elkapására - mint pl. az ürge - ugyancsak használták a fel­rántó hurkot, és az íjas csapdát, 29 de leggyakrabban mégis csak a kiöntést alkal­mazták. Sorra felsorolja a görény , egér , patkányfogó csapdákat is, és természe­tesen nem feledkezik meg a madárfogásról sem: lépezéssel, hurkokkal, beetetés­sel , csali madarakkal, feltámasztott tökhéjjal vagy éppen rostával csalták kelep­cébe a gyanútlan szárnyasokat, és aztán megfőzték vagy eladták a piacokon, vásárokon. 10 A Balatonmellék c. könyvében éppen csak érinti, de a Bakony és a Szentgál monográfiákban elsőként ad részletes leírást a bakonyi - balatoni népies vadfo­gás sokféle módjáról, és a szentgáli vadásztársaság hajtó vadászatairól. Hegyi Imre fentebb említett könyvében levéltári adatokkal egészíti ki a bako­nyi vadászat történetét és pontos képet ad a keleti Bakony vadfogó gyakorlatáról, amely csaknem azonos a Vajkai által írottakkal. Keszthely környékének orvva­dászatát egy 1978-ban publikált dolgozat tárgyalja. 31 Tanulságos párhuzamként kívánkozik ide az a tény, hogy századokkal ezelőtt a főúri háztartások mindennapos étkei között szerepeltek a ma kuriózumként fo­gyasztott és inkább csak ínséges időkben gyűjtögetett vadnövények, vadgyümöl­csök, ugyanígy az orvvadász eljárások között számon tartott és elítélt csapdás, vermes, hurkos, hálós és egyéb vadfogó eszközök az 1883-as vadászati törvény előtt több száz éven át a nemesi - úri vadászat szerves és megengedett gyakorla­ta volt, ahogy erről a korabeli vadászati kézikönyvek beszámolnak. 12 Ennek a kérdésnek alapos feltárása az elkövetkezendő évek feladata lesz. Ugyan­akkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orvvadász parasztok is hasz­náltak puskákat, amelyekkel időnként óriási pusztítást végeztek az uradalmi erdők­ben. Csak néhány példa: 1557-ben Bornemissza Mátyás urához írt levelében arról panaszkodik, hogy a vállusi erdőkből a nagyvadakat az orvvadászok teljesen kiirtot­ták. Az 1848-as szabadságharc idején a Festetics uradalom tisztje azt jelentette, hogy a parasztok „ a nemzeti őrsereg szabadalmainak ferde fölfogásából" az uradalmi erdőkben seregestől vadásznak. 1945 után pedig még a gyerekek is puskát rejteget­tek, s úgy kipusztították a nagyvadakat, hogy évekig mutatóban sem láttak belőlük. 33 III. Áttekintve Vajkai Aurél bibliográfiáját, lenyűgözi az embert, hogy érdeklődése szinte a néprajztudomány egészét felölelte. Mégis - éppen az irodalomjegyzék segítségével látjuk- hogy a halászatról kevesebb tanulmánya jelent meg, mint más kedves témáiról. 34

Next

/
Thumbnails
Contents