S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

H. Csukás Györgyi: Lakáskultúra és a ház élete Vajkai Aurél vizsgálataiban

VAJKAI A. i. m. 1948b. VAJKAI A. i. m. 1959b.; 1964a. VAJKAI Aurél: Tótkomlós népi építkezése. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. 1974. 135-210. VAJKAI A. i. m. 205. VAJKAI Aurél: A néprajzkutatás Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. 1978. 305-328. VAJKAI Aurél: Szabadtéri néprajzi múzeumok Veszprém megyében. Bakonybél. Veszprém, 1970. Nagyvázsony. Veszprém, 1970.; Tihany. Veszprém, 1970.; Veszprém. Veszprém, 1970. VAJKAI Aurél: Une maison paysanne de la region du Balaton. In: Nouvelle Revue de Hongrie 32. 1939. 60. 45-50.; U. ő. Múltszázadbeli „Bakonyi Ház". In: Veszprém megyei Népújság 7. 1951. VI. 20. 6. U. ő. Fatörzsből kivájt hombár, a Bakonyi Múzeum új szerzeménye. Középdunátúli Napló I. 1957. XI. 1. U. ő. Bakonyi és balatonfelvidéki népi bútorok. In: Szép Otthon 1964. 1-2. 39-43. JANKÓ János: A balatonmelléki lakosság néprajza. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. 2. rész. Budapest, 1902. 206-213. VAJKAI A. i. m. 1959a. 228. A déli part festett bútorairól Jankót idézve említi, hogy azokat az enyingi vásáron vették. VAJKAI A. i. m. 1964a. 169. VAJKAI A. i. m. 1964a. 169-172. Csilléry Klára munkásságát kell kiemelni, aki a komáromi ládák elterjedésével több munkájában is foglalkozott, és a korai ládák stílusát épp egy Szentgálról származó példánnyal illusztrálta. K.CSILLÉRY Klára: A magyar nép bútorai. Budapest, 1972. III. tábla; továbbá: K.CSILLÉRY Klára: Bútorművesség. In: Domonkos O. (főszerk.): Magyar Néprajz III. Kézművesség. Anyagi kultúra 2. Budapest, 1991. 509-515. Ugyancsak ő dolgozta fel a festett trapéz oromzatú szekrényeket is, feltüntetve azok Veszprém megyei elterjedését: K. CSILLÉRY Klára: A trapézormú szekrények. Egy díszítőelem terjedésének tanulságai. Néprajzi Értesítő 1999.49-78. K.CSILLÉRY Klára: A Bútor- és Világítóeszközgyűjtemény gyarapodása. Néprajzi Értesítő . 1969. 74-77.; U. ő. A Bútor- és Világítóeszközgyűjtemény gyarapodása 1947-1977 között. Néprajzi Értesítő 1981-1984. 33. ; K.CSILLÉRY K. i. m. 1991. 518-519.; H.CSUKÁS Györgyi: VIII. Bakony, Balaton-felvidék. In: Cseri M. — Füzes E. szerk.: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre (katalógus) . Szentendre, 2002. 110-114. Megkezdődött a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum bútorainak közreadása is a ládákkal. MÉSZÁROS Veronika: Ládák a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében . A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. 2001. 107-127. „A modern házkutatás...mindig a ház és az ember viszonyát keresi" — írta Vajkai Aurél 1948-ban. VAJKAI A. i. m. 1948a. 5. A vagyonleltárak közreadói, feldolgozói közül Granasztói Pétert említem, aki tudománytörténeti bevezetőjében hivatkozik Vajkai Aurélra. GRANASZTÓI Péter: Az ágyszéktől a selyem kanapéig. A kiskunhalasi lakáskultúra változása 1760 és 1850 között. In: Ö. Kovács . — Szakái A. szerk.: Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból. Kiskunhalas, 2000. 471. K.CSILLÉRY Klára: Bútorművesség — lakáskultúra — népművészet. Néprajzi Értesítő 1993.934.; FEJÉR Gábor: Bútor- és világítóeszköz gyűjtemény. In: Fejős Z. szerk.: A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest, 2000. 167-190. JUHÁSZ Antal: Élet a házban. In. Füzes E. — Kisbán E. szerk.: Magyar néprajz IV. Életmód. Anyagi kultúra 3. Budapest, 1997. 178-193. Elsősorban Csilléry Klára munkásságát kell kiemelni. A Magyar Néprajz IV. kötetében a parasztház bútorairól írt összefoglalásában minden bútorféle múltjának, elterjedésének ismertetését a használat, alkalmazás bemutatása követi. K.CSILLÉRY Klára: Lakáskultúra. In: Füzes E. — Kisbán E. szerk.: Magyar Néprajz IV. Életmód. Anyagi kultúra 3. Budapest, 1997. 327-415. ZENTAI Tünde: Az ágy és az alvás története. Budapest, 2002