S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Lukács László: A népi építészet kutatója, Vajkai Aurél

kisebb anyagi lehetőségre, a szegénységre is legfeljebb a kétosztatú egyszerű fustöskonyhás házakból következtethetünk (ezek rendszerint a falu végén találhatók meg), mert fustöskonyhás házakat építettek a múltban a jómódú kisnemesek is, a nagy méretek, a több helyiség, a kitűnő építészeti megoldások legalábbis kedvezőbb anyagi viszonyokra utalnak. Ilyen több osztatú fustöskonyhás ház gyakran a község belterületén, a főbb útvonalak mentén található, olykor szabad kéményes vagy zárt konyhás házak közé ékelve."

IS Foglalkozott a füstöskonyhásés a szabad kéményes házak időrendjével is: "Nem állapítható meg az sem, hogy legalábbis a legújabb korban, a XVIII. században a füstöskonyha megelőzte volna a szabad kéményest, hisz több fustöskonyhás házat akkor építettek, amikor már állottak közelükben a sokkal korábban emelt szabad kéményes konyhák."'

9 Présházakkal, pincékkel először A parasztszőlőmívelés és bortermelés Veszprém megye déli részében című tanulmánya foglalkozott 1938-ban. A borgazdasági épületek mellett már itt utalt a szőlőhegyek szakrális építményeire: a Szent Donát -, Szent Orbán kápolnákra, - szobrokra.

20 Egy másik tanulmányában számba vette a Balaton északi partjának XVIII. századi présházait, pincéit. Felhívta a figyelmet a parasztságon kívüli társadalmi csoportok szőlőhegyi épületeire is: "Parasztpincéinknél a fejlettebb présház építkezés, úgy látszik, a XVIII. század második felében jelentkezik, amikor a présház lakórésze bővül, az épület szoba+konyha részre tagozódik, funkciójának gazdagodását jelenti az akkor már felbukkanó istálló. A présház+pince rész az épület alá kerül és tekintve, hogy pinceépítkezések a leggyakrabban domboldalon történnek, a présháznak homlokzati része emeletes ház jelleget ölt, ugyanakkor az oldalsó rész a földszintes paraszti lakóház formáját árulja el... A nagyobb présházak valószínűleg uradalmak, intézmények, földesurak, városi polgárság építményei, ha ma már legnagyobb részük a parasztság kezén is van."

2

' Már ezt a tanulmányát, de még inkább a népszerű Műemlékeink sorozatban 1958-ban megjelent Balaton melléki présházak című könyvét olvasva rácsodálkozhattunk a Vajkai Aurél által felderített, dokumentált és közölt barokk, klasszicista jellegű présházakra. Ezt követően még két tanulmányt közölt a szőlőhegyi építkezésről. Közülük az egyikben a présházak formagazdagságát a Balaton mellékének régi kultúrtáj voltával magyarázta: "A Balaton északi partján, a Balatonfelvidéken feltűnő a présházak bámulatos formagazdagsága, változatossága. Valószínű, hogy ebben a formaváltozatosságban a Balaton mellékének, mint régi kultúrtájának, valami szerepe van. Emellett szól, hogy a tótól alig tíz-tizenöt kilométerre eltávolodva máris egyszerűbb formákat, az adott tájban meglehetősen hasonló, egyező típusú présházakat láthatunk."

22 A másik tanulmányában a Balaton északi partjának Akarattyától Reziig terjedő sávjában 23 vizsgált szőlőterület építményeit mutatta be gazdag dokumentációval, fotókkal, rajzokkal, épületfelmérésekkel.

23 A magyar népi építkezés és lakás kutatásáról 1948-ban készített összefoglalásában hangsúlyozta: "A ház az emberért van: ennek megfelelően a házkutatás