S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Balázs György: A Somló-hegyi taposó kút

kis eltérést mutatnak a Vajkai Aurél által 1938-ban megadott méretekhez, a kerék anyaga, kialakítása megfelelő volt. Tengely: A tengelyt a felújítás során formailag a kerék küllőihez és a pálcás dobhoz igazodva, tölgyfából faragtattuk ki, méreteit a szerkezet, valamint a kapcsolódó áttételi részek határozták meg. Két végébe erős vaspánttal körbefogva egy—egy vaskos kovácsoltvas csapot vertek be. A tengely végek vascsapjai a vízszintes gerendákon faperselyben forognak. A fapersely a gerendákba ékekkel van beerősítve, bütüre álló keményfa kocka, a tengely számára kialakított homorú bevéséssel. Legnagyobb átmérője 22 cm. (5. kép) Áttételi pálcás dob, kisorsó: Két tölgyfa korong közé fúrt, ékekkel rögzített 17 db keményfa (somfa vagy akácfa) pálcából áll, átmérője 46 cm. A korongokat kovácsoltvas pánt fogja össze. A korongok a tengely négyzetesre faragott részére ékekkel rögzítettek. Fogaskerék: 90 cm átmérőjű, négy küllős, fogainak száma 40. Tengelye vaskos, átmérője 32 cm. Kialakítása jó, fogait pótolni kellett. Kötéldob: 150 cm hosszú, átmérője 60 cm. Tengelye közös a fogaskerék tengelyével. A meghajtó szerkezet elemeit a taposókerék fenyőfa tengelyét kivéve eredetinek, megtartandónak ítéltük. Az újjáépítés során az épület szerkezeti elemeit kellett leginkább kicserélni, kb. 30 százalék eredeti elem maradt meg. A meghajtószerkezet 40 százaléka eredeti, további 30 százalékának méretei, formája megfelelő, de rekonstruálandó volt. A kút kőbéllete fölé tölgyfa pallókból összerótt kávát tettek, néhány helyen ez is elkorhadt, kb. 10 százalékát cserélni kellett. A rácsot biztonsági okokból vissza szerelték, de nem a káva felső, hanem alsó síkjára. A kút használata: A kötéldobra két irányból tekeredett fel a lánc („16—os lánc"), a kút két 50—60 literes favederrel működött: amíg az egyik veder haladt lefelé, a másik jött felfelé. így a taposónak a lefelé haladó vödör és a lánc súlya segített a tele vödör felhúzásában, mikor egymás mellé ért a két vödör, a taposónak már fékeznie kellett a kerék forgását, mert a lefelé menő üres vödör az egyre hosszabbodó lánccal együtt nehezebb volt, mint a felfelé jövő tele vödör az egyre rövidebb lánccal. A fék egy a tengely fölé szerelt rúd volt, amire gumit erősítettek, s fékezéskor ezt szorították a tengelyre. A kerékben kétfelé tapostak: a két vödör lánca ellentétes irányban tekeredett, tehát ellenkező irányban kellett taposni addig, amíg az egyik vödör leért — ezzel a lenti tele vízzel feljött, majd a taposó megfordult, s ellenkező irányba taposva felhúzhatta a másik vödröt is. A kútban 1946—

ban még volt víz. Mellette egy épület romja volt, az arra járók, turisták sok követ dobáltak bele az évek során. A kút használatát a vincellér szabályozta. (6-7. kép)