S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Balázs György: A Somló-hegyi taposó kút

szamárral hajtották. 1843-ból ismerünk egy rajzot a szerkezetéről, a rá írott adatok szerint meghajtásához két szamár kellett, és segítségével egy malátaőrlő, egy burgonyazúzó szerkezetet hajtott meg, valamint egy szivattyús kútból (Druck Brunnen) húztak fel vizet vele.

8 Állandó gondot jelentett a bányák víztelenítése, ami bár az eddig felsoroltakkal ellentétes előjelű feladat — nem vízzel való ellátásra, hanem vízmentesítésre használták ugyanazokat a szerkezeteket —, de ugyanúgy a víz felemelése a cél, tehát hasonló szerkezeti megoldásokat találunk itt is. Agricola, Georgius De Re Metallica Libri XII c. 1556—

ban megjelent könyvében bőséges illusztrációt találunk vízemelő szerkezetekre (pl. 196. p. 90. ábra, 220. p. 105. ábra). (3. kép) A taposókereket sokfelé használták teher felemelésére is. Salisbury katedrálisának építésénél a kövek felemelésére használt taposókereket ma is láthatják a látogatók: 1200 óta működőképes állapotban! Hollandiában a csatornák partján még a múlt században is általánosan használt emelőszerkezet volt a taposókerék. Augsburgban 1442-ben a hosszú, hideg tél és nagy hó miatt nem tudtak a vízimalmokban őröltetni, ezért a város a zsidó táncházban állíttatott fel két taposómalmot.

9 * * * Vízre még szőlőhegyen is szükség volt: ha ivásra nem is, hordók, fa—, fém— és üvegedények elmosására, tisztántartására, tisztálkodásra, permetlékészítésre használták, s használják ma is. A vízszerzés módjai természetszerűleg a szőlőhegyen is nehezek, hiszen ha valóban hegyről van szó, a víz ott igen mélyen lehet. A hegy keleti és nyugati oldalán egy-egy korábban bővizű, mára már elapadó-félben lévő forrás adott vizet (Sédfő-forrás, Szent-Márton forrás). A halstatti korból a Sédfő közelében vízhordó leányt ábrázoló, öntött bronz szobrocska került elő.

10 A Somló—hegy vásárhelyi, jenői (Somlóvásárhely, Somlójenő)) oldalán — forrás nem lévén — egy vágott mély kútból, kb. 80 méter mélyről taposókerékkel húzták fel a vizet. A kút fölé ácsolt kútház nyitott gerendavázas, a tető a taposókeréknek és a kötéldobnak nyújt védelmet. Erős hasonlóságot mutat a taposómalmokhoz a taposokút áttételes szerkezete: a taposókerék tengelyére szerelt fogaskerék a kötéldob tengelyére szerelt pálcás orsónak adja át a forgómozgást, (ld. Hódmezővásárhelyi taposómalom, K.iss L. kép). Taposómalom meghajtására évszázadokon használták ott, ahol más meghajtóerő híján voltak, akárcsak időlegesen is (Sámson és a filiszteusok, 4. kép) A taposókutat az ajkai természetjárók a Veszprém-megyei Idegenforgalmi Hivatal segítségével 1960 őszén „az igen élénk somlai idegenforgalom számára, ezt az egyedülálló érdekességet rendbe hozták."" A rendbe tétel valószínűleg jó szándékkal, de a műemléki követelmények teljes figyelmen kívül hagyásával történt. Az akkoriban már korhadó félben lévő talpgerenda keretet betonnal, kritikusabb helyeken vasbetonnal vették körül, ami