S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Sonnevend Anna: A közös udvarok európai párhuzamai — Vajkai Aurél emlékére

Jegyzetek: BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához Bp. 1979. 17-21. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor: Magyar népi építészet Bp. 1987. 56. BARTH János: Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyományai Kalocsa, 1996. 168-171. Magyar Néprajzi Atlasz (MNA) I. I. térkép. Jellemzőnek, azaz tipikusnak mondjuk a közös udvart egy területre, ha a terület településeinek többségében és a település lakóépületeihez képest viszonylag nagy számban előfordul. Ez annyit jelent, hogy a terület minden településén vagy írásos, vagy szóbeli adatok utalnak a meglétére, egy-egy községben pedig fizikai valóságában is megtekinthető, ill. a lakók tudatában kétségtelenül jelen van. MNA I. 1. térkép. pl: VAJKAI Aurél: A Bakony néprajza Bp. 1959a, U. ő. Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza Bp. 1959b, U. ő. A magyar nép életmódja Bp. 1999. VAJKAI A. i. m. 1999. 14. VAJKAI A. i. m. 1999. 147: "Megvizsgálhatjuk a ház változásának, alakulásának, fejlődésének vagy hanyatlásának körülményeit, a házban mintegy élő organizmust látunk, aminek van születése, változatos élete, majd romlása, végpusztulása. A ház az emberért van és épp azért ismernünk kell az ember életét a házban, az ember és a ház viszonyát: mi a ház feladata, szerepe az ember életének legkülönbözőbb fázisaiban." VAJKAI A. i. m. 1999. 149-150: "a tanyaszerű település a helybéli embert individualistává, fösvénnyé teszi" VAJ KAI A. i. m. 1999. 150: "A ház él, a családdal együtt nő, alakul, változik." VAJKAI A. i. m. 1999. 151. VAJKAI A. i. m. 1999. 123. VAJKAI A. i.m. 1959b. 172. OLÁH János: Balaton mellyéki tudósítások barátságos levelekeben Tudományos Gyűjtemény 1834. 86. VAJKAI A. i.m. 1959a pl. ÁCS Anna: Nemesvámos néprajza In: Veress D. Cs. —Hudi J.-Ács A.-Palágyi S. Nemesvámos története Veszprém, 1994. 299-354. és U. ő. Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken In: A Balaton-felvidék népi építészete szerk. Cseri M.-Lackovits E. Szentendre-Veszprém, 1997, 193216. CSUKÁS Györgyi: Pula, Márkó és Vöröstó német falvak építkezése In: A Veszprém Megyei Muzeumok Közleményei 18/1987. 647-657. és U. ő. A településmód és öröklési szokások összefüggései néhány Balaton-felvidéki faluban In: Morzsák. Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére szerk Kuti K. Bp 1997. 177-199.: az okok között szerepelt a demográfiai robbanás, betelepítések szerepe, örökösödési szokások, földszűke. GUNDA Béla: Der Einfluss der gesellschaftlichen Organisation auf die Entwicklung der Bauweisw In: u. ő. Ethnographica Carpatho-Balcanica Bp. 1979. 247-267. DURÁNCI Béla: A vajdasági népi építkezés jellegzetességei In: A Vajdaság népi építészete szerk. Balassa M. I. Szentendre, 1991. 38. BÁRTH János ismerteti: BÁRTH J. i. m. 170. Ugyanő ismerteti: BÁRTH J. i. m. 170. GUNDA Béla: A népi építkezés kutatásának módszere. In: Az MTA Társadalmi-Történeti Tudományos Osztályának Közleményei IV. 3-4. Bp. 1954. 73-93. GUNDA B. i.m. 1979. GUNDA B. i.m. 1979. GUDMONNÉ FÜLÖP Ilona: Népi építészet a Kisalföld északkeleti felén In: A Kisalföld népi építészete szerk. Cseri M. Szentendre-Győr, 1993. 229-255. BAUMEIER Stefan-GROSSMANN G. Ulrich-KÖNENKAMPF Wolf-Dieter: Museumsführer.