S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)
Sonnevend Anna: A közös udvarok európai párhuzamai — Vajkai Aurél emlékére
Kutatásaink során az összefoglaló munkákon túl a szakirodalomban még az alábbi kifejezéseket találtuk a közös udvarra vonatkozóan: "társas ház", "összetett telekforma", "sor", "(név)-udvar", "hosszútelek", "kettes-, hármas-, négyesudvar", "többcsaládos telekhasználat", "utca-udvar", "hosszú ház", "Langhaus", "kettős ház", "falutelep-típus", "becsoportosulás". Saját helyszíni kutatásaimban találkoztam a "dupla ház" elnevezéssel is. Ha a falvak morfológiai típusait vesszük alapul, a közös udvarok nagyrészt a szalagtelkes falvakban (soros falu, utcás falu) alakultak ki. Ennek a szabályos falutípusnak a formái (úti falu, orsós falu, sorfalu, patak menti falu) a természeti adottságokkal összefüggően (kicsi beltelek), illetve kimérés, mérnöki beavatkozás eredményeként jöttek létre. Azonban a Magyarországon előforduló másik falutípusban, a halmazfaluban is létrejöttek közös udvarok, a szabálytalan telek fokozatos beépítésével. A szakirodalom és a Magyar Néprajzi Atlasz 1. térképlapja alapján a magyar nyelvterületen jellemző volt 5 valamiféle közös udvar a Kárpát-medence északi részén, a Bakonyban és a Balaton-felvidéken, a Dél-Dunántúl egyes részein, a szerbek lakta déli területeken, Dél-Biharban, Erdély számos részén (Kézdiszék, Kalotaszeg, Kászon, Mezőség, Gyergyó) és Moldvában. 6 Le kell szögeznünk, hogy a közös udvarok egyik területen sem kizárólagosan fordultak elő, mindegyik területen un. egyes udvarok közé illeszkedtek. A közös udvarok egyik első, a néprajztudomány szempontjai szerint vizsgálódó kutatója Vaj kai Aurél volt. Az ő nevéhez fűződik a "köz" elnevezés ismertté tétele a néprajzi szakirodalomban. Mindenekelőtt a Bakony és a Balaton-felvidék (de nem kizárólag e tájak) kiváló ismerője, a veszprémi Bakonyi Múzeum volt igazgatója, orvosból lett jeles néprajztudós, aki a néprajz szinte egészét felölelő munkásságában monografikusán foglalkozott a paraszti építkezéssel is. A különböző területekről, falvakról szóló munkáiban küjönös hangsúlyt fektetett a lakóháznak, bútorzatának és a benne folyó életnek a vizsgálatára, de mindezek mellett szót ejtett a házhoz szervesen hozzátartozó udvarokról is. 7 Kutatásának szempontjai, a tárgyat megközelítő szemléletmódja máig időszerű, példamutató. Nem csupán pontos leírásokat találhatunk munkáiban, hanem életmódvizsgálatot, vagy un. viselkedés (behavior)-kutatást, de egyes írásai változásvizsgálatként is felfoghatók. Vajkai Aurél szerint "ahhoz, hogy egy falu egységes képét adjuk, annak minden életmegnyilvánulására ki kellene terjeszkednünk." 8 Természetesen kisebb munkáiban ő sem tudta ezt a szempontot teljes mértékben érvényesíteni, azonban kiválasztott témáinál az e tárgyhoz köthető "életmegnyilvánulások" minél átfogóbb vizsgálatára törekedett. A házat, mint élő organizmust fogta fel, amelyben az ember élete tükröződik, és mutatkozik meg szüntelenül fennálló kölcsönhatásban. 9 A ház vizsgálatánál tulajdonképpen a ház és az ember viszonyát vette szem-