S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

S. Lackovits Emőke: Vajkai Aurél a néprajztudós-múzeológus

A paraszti vallásosságot ugyancsak lélektani oldalról közelítette meg. "A paraszti vallásosság elsősorban érzés és nem szó, nem kifejezés" írta 1940-ben.'Vizsgálatainak gazdag eredményei 1937 és 1942 között napvilágot látott írásai: "A magyar népi orvoslás vallásos és egyházi vonatkozásai" (1937 és 1938);."A csatkai búcsú" (1940); "Népi orvoslás a dunántúli búcsújáró helyeken" (1942). Kétségtelen tény, hogy ezek a tanulmányok újdonságként hatottak, azonban az újszerű elemzés szempontjai között mintha kissé elsikkadt volna a hívő ember szemével való láttatásnak az igénye, az akarata. Ugyanakkor kiváló érzékkel mutatta be és nagy megjelenítő erővel ábrázolta a szent helyen egyszerre jelen lévő szentet és profánt, az áhítat mellett a világi örömöket. Felbecsülhetetlen értékű viszont még az a fényképanyag is, amely e vizsgálatok során született. Ezek a tanulmányok pedig említett hiányosságuk ellenére a vallási néprajzi kutatás számára olyan alapanyagot jelentenek, olyan forrást, amelynek nyomán ma is eredményes lehet a továbblépés. Az orvos és a néprajzkutató egyszerre szólalt meg a népi gyógyítással, orvoslással kapcsolatos elemzésekben, tanulmányokban. Három alapmunka feltétlenül kiemelendő. Egyik a "Népi orvoslás a Borsa völgyében" (1943), a másik "A magyar népi orvoslás kutatása" (1948), a harmadik pedig "Népi orvoslás a dunántúli búcsújáró helyeken (1942). Mint ugyancsak alapkutatás eredményét itt szükséges megemlíteni a falusi paraszt állatorvosokkal foglalkozó írását is.'

4 A Borsa völgyében monografikus kutatást végzett, ahol a terepmunka nyelvi nehézségeit - lévén szó román környezetről - Köpeczi Béla, egykori miniszter, tolmácsolásával oldotta meg. Munkájában teljes részletességgel foglalkozik a beteg emberrel, a betegségek vélt vagy valós okaival, valamint a gyógymódokkal, gyógyítókkal, közöttük a hivatásos orvos és gyógyszerész szerepével egyaránt. A kötetben az embergyógyítás mellett helyet kapott az állatgyógyítás is, nagy értékű fényképekkel téve szemléletessé és teljesítve ki a leírtakat. Nagy témáin túl a néprajz több más részterületével is foglalkozott. így az ősfoglalkozásokkal: a gyűjtögető gazdálkodással, a paraszti vadászattal, vadfogó módokkal és szerszámokkal, halászati eszközökkel. Vizsgálta a műveltség változásának folyamatát és okait. Utóbbiak közül meghatározónak a gazdasági és etnikai tényezőket, valamint a kultúrjavak áramlását tartotta. Gunda Béla szerint kutatásait az etnikai vonások, a munka, a szellem és a műveltség bonyolult szerkezetének feltárása jellemezte (1974). Áttekintést adott a magyar nép életmódjánakjellegzetességeiről is egy összefoglaló dolgozatában.

15 Aligha található a néprajztudománynak olyan területe, amellyel valamilyen formában ne foglalkozott volna. Életművét az elmondottakon túl a néprajzi gondolkodás és kutatás sokrétűsége egyaránt jellemzi.

16 Tudományos pályájának kimagasló eredménye, mérföldköve Szentgál két kötetes monográfiája.

17