Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)
Rendszerváltások. A megye - Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye. " Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán
Az örökváltság által felszabadultak közvetlen választási s tanácskozási jogot nyerjenek. Az érdekegység az erős nemzeti élet alapja, mely csak az úrbéri viszonyok megszüntetésével teremthető meg, ezért az örökváltságot a haza által nyújtható minden segedelemmel, minél előbb iparkodjanak elfogadtatni; a kármentesítés azonban csak azt a hasznot pótolja, melyet a földesúr a jobbágy tartozásából valóságosan élvez. A birodalmi pénzügyekhez és adósságokhoz nincs az országnak semmi köze, így annak lerovására nem kényszeríthetik. A feliratban „ kifejtett alkotmányos intézkedéseket - mind a nemzet, mind az uralkodóház érdekében múlhatatlanul az országgyűlés eredményétől várván " - „míg ezek törvény általi életbe léptetése felett a nemzet biztosítva nem lesz, az alkotmányos biztosítékok minden eszközét használják és jelentsék ki, hogy addig a Karok és Rendek semminemű áldozatokhoz járulni nem kívánnak. " A bécsi és a pesti forradalom híre csakhamar eljutott Somogyba is. Feltehetően Mezey József másodalispánnak az első alispánhoz gyorsfutárral küldött értesítése nyomán szerzett róla tudomást Kacskovics Ágoston, az Eszterházy uradalom főügyésze, aki március 16-án aggódó levelében tudósít arról, hogy milyen „szomorú hír futtya be a kaposi vidéket". A pesti revolutio azért történhetett vérontás nélkül, mert őfelsége engedett a nép követelésének. Azt is tudni véli, hogy „a jövő hétfőn állandó gyűlés fog itt Kaposváron összeülni, nehogy valami vétlen történjen a köznép között. " 21 Sárközy alispán hivatalosan csak másnap, 17-én délelőtt féltizenkettőkor értesült a történtekről Inkey Zsigmond és Madarász László követek sebes postán küldött jelentéséből, mely március 15-én kelt Pozsonyban. Beszámoltak arról, hogy az országgyűlés elfogadta Kossuth felirati javaslatát, és vezetésével - a nádor közbenjárásával - küldöttség utazik a király meghívására Bécsbe. 22 A magyarok fogadtatásáról Madarász László számolt be, aki szintén tagja volt a küldöttségnek. Március 19-én Pesten kelt jelentésében arról ír, hogy „Olly hirtelen rohannak az események, hogy [...] Posonyban maradt követ társammal nem is értekezhettem", - de tudósítását az „országot meglepett aggodalom és bizonytalanság megszüntetése" érdekében kötelességének tartotta mielőbb megküldeni. 23 Beszámolt arról, hogy őfelsége az országos küldöttség által átadott felirati javaslatot március 17-én „ön kezével" aláírta, és felhatalmazása alapján a nádor rögtön kinevezte miniszterelnökké gróf Batthyány Lajost, és megbízta a felelős magyar minisztérium megalakításával. A küldöttség még aznap visszatért Pozsonyba és március 18-án „előbb a kerületi ülésben, azután illető országos ülésekben egyhangú lélekkel lőnek országos végzések": az adózó nép rögtöni felszabadítása, az úri dézsma, robot, füstpénz megsemmisítése állami kármentesítéssel. A papi dézsmát a káptalani követek egyenként ingyen örökre minden kárpótlás nélkül visszaajándékozták a népnek. Pestre rögtön küldöttséget indítottak a „bizonytalan habzási lecsendesíteni", tagjai közé Madarász Lászlót is megválasztották. Ezért jelentésében személyes tapasztalatai alapján írhatta, hogy: „Pesten semmi zavar már, a rend
