Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások. A megye - Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye. " Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán

Gálné Jáger Márta „Kupa maradékai állnak, mint Sión hegye"' Rendszerváltás Somogyban 1848 tavaszán 1 1 emzeti ünnepeink között március 15. úgyszólván az egyetlen, mely kiállta a történelem politikai viharainak megpróbáltatásait, és a szabadságharc bukása ellenére megőrizte fényét, tisztaságát. Ha mindennapok embere nincs is birtokában kellő történelmi tárgyi ismeretnek, érzelmi azonosulása a - Petőfi és Kossuth nevével fémjelzett - nagy időkkel nem vitatható. Vajon mi az oka annak, hogy közgondolkodásunkban 1848-49 jelentősége ma is elsősorban érzelmi síkon van jelen, háttérbe szorítva a tudatos elemeket; hogy a mindennapok embere ma is a nemzeti függetlenségi küzdelem kiemelkedő, de eleve vesztésre ítélt kísérletének tekinti, s a polgári átalakulás nyitányát kevésbé ismeri fel benne. Az ismeretek hiányából fakad, de mégis szemléleti hiányosságot takar, ha pl. az országos művelődéstörténeti vetélkedőn résztvevő gimnazista fiatal nem igazán lát különbséget a rendi és a népképviseleti országygyűlés között, és követeit rendre összetéveszti. Az események óta eltelt másfélszáz esztendő alatt történeti munkák sokasága látott napvilágot. A hazai történetírás időről időre, különösen a jeles évfordulókhoz közeledve érezte a számvetés szükségességét, ám a nagy volumenű országos szintézisek ellenére sok tekintetben mindmáig adós maradt. A gazdasági és társadalmi folyamatok sokoldalú marxista szempontú feltárása mellett viszonylag kevés figyelmet szentelt a változások lényegét érintő közjogi kérdések vizsgálatára, noha ennek szükségességét többször hangoztatta.

2 Oly annyira így volt ez, hogy a 125. évfordulón a Magyar Tudományos Akadémiának a negyvennyolcas forradalom kérdéseiről rendezett tudományos ülésszakán élvonalbeli történészeink még mindig időszerűnek tartották a forradalom gazdasági, társadalmi, nemzetközi jelentőségének elemzését, és a polgári átalakulás megalapozásának, mint 1848-49 fontos vívmányának hangsúlyozását.

3 Erre valóban nagy szükség volt, hiszen még a 125. évforduló alkalmából is születtek olyan feldolgozások, melyek a forradalom feudális maradványokkal terhelt vonásait túldimenzionálva már szinte a szocialista forradalom aspektusából igyekeztek elmarasztalni a „reakciós nemesi osztályt". A nemzeti függetlenségi