Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)
Kultusz... - Vörös Boldizsár: 1848-49 történelmi személyiségei - 1918-19-ben
szénéi (mint pl. Marx vagy Lenin alakjánál), hanem kisajátítania, saját céljainak megfelelően újraértelmeznie egy már meglévőt - a felsorolt sokféle eljárás jól mutatja ezt a törekvést. A fentiekben bemutatott tanácsköztársasági intézkedések, úgy vélem, egyben egy sajátos, bár az 1870-1914 közötti időszak Európájára jellemző „hagyomány-teremtés" 19 megvalósítását is szolgálták. E „kitalált", „teremtett" hagyományokról pedig Eric Hobsbawm megállapította: ezeknél a történelem a cselekvés legitimálójaként és a csoportkohézió cementjeként használtatik fel, gyakran pedig - a történelmi személyiségek emlékmüvei által - a harc valódi szimbólumává válik. Még a forradalmi mozgalmak is igyekeztek alátámasztani új eszméiket a forradalom hagyományaira („A német népnek is megvan a maga forradalmi hagyománya" - amint Engels állította A német parasztháború első szavaival 20 ) és a saját hőseikre, mártírjaikra történő hivatkozással. 21 A Tanácsköztársaság talán legfontosabb dalának, az Internacionálénak „A múltat végképp eltörölni" 22 fordulatával szemben tehát egy „másik múlt", egy új, a diktatúrát legitimálni hivatott hagyományrendszer kialakításáról volt szó - mégpedig jórészt azokkal az eljárásokkal, amelyeket, hasonló célból, az előző politikai rendszerek is alkalmaztak. Jegyzetek • 1. Szűcs Jenő: „A nemzet historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge. Hozzászólás egy vitához." In: Uő.: Nemzet és történelem. Tanulmányok. Társadalomtudományi könyvtár. (Budapest, 1984)40. old. • 2. Ld. erről részletesebben kandidátusi értekezésemet: Történelmi személyiségek ábrázolása a Magyarországi Tanácsköztársaság, hivatalos jellegű anyagaiban. Kézirat (Budapest, 1997) 938., 221-229., 269. old. - Ugyanakkor e téma még további kutatásokat igényel. • 3. Siklós András: Magyarország 1918/1919. Események / képek / dokumentumok. (Budapest, 1978) 218-219. old.; Gyarmati György: Március hatalma - a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből. (Paginarum, Budapest, 1998) 38-39. old. • 4. „A Hentzi-szobor végzete." Világ (1918. november 3.) 12. old.; B. L: „A Hentzi-szobor lerombolása." In: A diadalmas forradalom könyve. A népkormány tagjainak ct forradalom szereplőinek és 75 magyar írónak önvallomása. A forradalmi napok hiteles krónikája. Szerk. Gellért Oszkár. (Budapest, 1918) 185-186. old. - A korabeli szövegeket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően idézem. • 5. V.o. még: Budapest műemlékei. I. Szerk. Pogány Frigyes. (Budapest, 1955) 586-587. old.; Hanák Péter: „1898 - a nemzeti és az állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában." In: Uő.: A Kert és a Műhely. Közös dolgaink. (Budapest, 1988) 121-123., 287. old. • 6. „Az új rend szervezése." Pesti Napló (1918. november 3.) 9. old.; Krúdy Gyula: „Köztársasági emlék." Magyarország (1918. november 24.) 9. old.; v.o. még: Horváth András: „A respublika álmodója". (Nagy György harca a független magyar köztársaságért.) (Budapest, 1992) 105., 118-120. old. • 7. Siklós András: /. m. 219. old. • 8. Budapest Főváros Levéltára, II. 1. a. 52. F. K. T. XX. 3-4. • 9. „Új utcanevek." Pesti Napló (1918. december 5.) 8. old. • 10. Magyar Lajos: „A forradalmi sajtó." Az Ember (1919. január 28.) 9. old.; Jászi Oszkár: Magyar kálvária - magyar föltámadás. A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai. (Budapest, 1989) 75. old.
