Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Kaposi Zoltán: A Somssich família az 1848-as forradalom időszakában

és sertést mindjárt el is fogyasztottak. Somssich Pongrácz újlaki birtoka sem járt sokkal jobban. Utolsó politikai fellépésére 1848. április 10-én került sor, amikor a frissen elkészült 31 törvényjavaslat a hat tagú államtanács elé került, s egyedül ő volt, aki a törvényjavaslatot elfogadtatni kívánta teljes egészében. Ez mintegy le is zárta életművét, a továbbiakban már nem akart részt venni, nyilvánvaló, hogy az események túlhaladtak rajta. Különben is 62 éves volt, a radikalizmust nem tőle kellett várni. 3./ Kerültek viszont 1848-ban Somssichok a másik oldalra is, főleg az idősebb grófi ág második generációjának tagjairól van szó, akiknek pályája a császári-királyi hadsereghez kötődött leginkább. Az már külön szerencsétlensége a folyamatnak, hogy éppen azokban az években töltötték katonai idejüket, amikor a katonai kérdések felmerültek. Az viszont szerencsés volt számukra, hogy ezen családtagoknak nem Magyarországon, hanem az olasz területen kellett katonai tevékenységet folytatni. Ifjabb Gróf Somssich Adolf - akárcsak öccse - apja nyomdokain haladt. O még Prágában született 1808-ban, s neveltetése kapcsán annyit tudunk róla, hogy megtartva az ősi katolikus vallást, iskolái után katonai pályára állt, császári-királyi lovas főhadnagy lett. Egy darabig Csehországban éltek, nyilván az apja által kiharcolt Sternbergben, amit világosan bizonyít, hogy gyermekei ott születtek. S bár apja időlegesen, mintegy három évtizedre felszámolta dél-dunántúli birtokosi pozícióit, valami azért megmaradt a személyi kapcsolatokból, hiszen Adolf felesége egy dél-dunántúli család sarja, sombereki Sauska Anna (1813—49) lett, aki bár fiatalon, 36 évesen meghalt, mégis hat gyereknek adott életet. Tudjuk későbbi adatokból, hogy Adolf a családon belül nagy tekintélynek örvendett. Miután apja megvette Babócsát, a család odaköltözött, s Adolf utolsó három gyereke már Babócsán született meg. A hat gyerekből négy fiú volt, s csak kettő lány, s ez előre vetítette az újabb földosztás szükségességét. Az 1848-as összeírás szerint Babócsa már Somssich Adolf tulajdona, míg apja, János a kivadári-bodviczai birtokot bírta. Gróf Somssich János pályája is hasonlít apjáéra, illetve bátyjáéra. Egy ével Adolf után, 1809-ben született Prágában, sőis katonai pályára tért, császárikirályi huszár főhadnagy lett belőle. Felesége Ledvina Antónia, aki 1820-ban született Prágában, ám az esküvőt már 1839. augusztus 19-én, vagyis a hölgy 19 éves korában megtartották Kadarkúton. Ez viszont érdekes kérdéseket vet fel, ugyanis a család kadarkúti központú birtokai nem ezen az ágon öröklődtek, a Kadarkút központú 4555 holdas uradalom nem Somssich Jánosé, hanem nagybátyjáé, Somssich Józsefé volt. Ugyanakkor az is tény, s mutatja a helyben lakást, hogy Somssich Jánosnak hat gyermeke született 1840^18 közölt, s valamennyi Kadarkúton látta meg a napvilágot. Az aránylag részletes vármegyei birtokösszeírások alapján nem tudunk arról, hogy a család ezen ága birtokossá vált volna Kadarkúton, így a problémának csak egy feloldása van: a gyermektelen József birtokára, esetleg kastélyába költözhettek be az ifjabb Somssich Jánosék, amit az is bizonyíthat, miszerint József a későbbiekben Bécsbe költözött, s ott természettudományos kísérletekkel foglalkozott. Adataink szerint a kadarkúti birtokok tulajdonjoga ezzel nem változott meg, mind az 1844-es össze-