Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Kaposi Zoltán: A Somssich família az 1848-as forradalom időszakában

mig vitte, s a későbbiekben császári-királyi kamarássá vált. Utódairól nem tudunk, akárcsak arról sem, hogy nős lett volna. Közismert volt Somssich József tudományos és műgyűjtő szenvedélye, 1828-ban ő lett Somogy vármegye könyvtárának első igazgatója, felügyelője. Egy későbbi adat arra utal, hogy „állandóan Bécsben élt", ám ez inkább az 1850-es évek vége felé lehetett. Nem voltak közéleti ambíciói, állítólag inkább magányos tudományos életet folytatott. 1860-ban halt meg az osztrák fővárosban. Halála előtt úgy rendelkezett, hogy értékes könyvtára a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába kerüljön, s unokaöccsét, az akkor már híres Somssich Pált bízta meg a tranzakció lebonyolításaval.

28 A két testvér: János és József vélhetően megosztozott az örökölt Somssich Antal-féle birtokokon, bár sejtésünk szerint egy darabig, kb. az 1810-es évek közepéig osztatlanul kezelhették azokat. Ettől kezdve aztán a két testvér kezén lévő földek sorsa elkanyarodott egymástól. Somogyban tartósabban egyelőre a fiatalabb testvér, József maradt meg, s Kadarkút központtal létrehozott magának egy uradalmat. Ehhez tartozott:

29 Kadarkút 1978, Gyótsi 1739, Szentimre 162, Tamássy 603 és Zsipfalva 72 holdas határral. Ez összesen 4554 holdas egységet tett ki, egymás mellett lévő falvakat és pusztákat jelentve. Mutatja a tartós letelepedést, hogy Somssich József Kadarkúton kastélyt épített magának, ami ebben a korban elég híres helyet jelentett. Fényes Elek 1847-es kiadású könyvében Kadarkút falut Somogy nevezetesebb települései közé sorolva azt írta, hogy „Somssich József uraság szép kastélyával és mulató kertjével" rendelkezik.

30 Tudjuk azt is, hogy a szentimrei porciót gróf Festetics Miklóstól vásárolta meg 15 000 váltóforintért 1829-ben.

31 Természetesen fivére, János grófi címét ő nem kapta meg. Az apjuktól örökölt birtokoknak azon része viszont, amely Somssich János kezére jutott, egyelőre elveszett. Tény az, hogy a Csertő, Markócz, Lukafa, Vitorág, Tófalu és Szerénka falvak mintegy 5000 holdas területe a gróf Festetics Antal-féle birtokok közé került. Vélhetően eladás történhetett, valószínűleg 1830-as évek közepe felé. Erre utal az is, miszerint Festetics kamarás korábban Szigetvár mezővárossal és uradalmával rendelkezett, ám azt 1832-ben eladta Czindery Lászlónak, s az így szerzett összegből vásárolhatta meg a Szigetvártól északabbra lévő földeket, s pár évvel később, 1835-36 táján Csertő faluban egy ma is meglévő szép klasszicista kastélyt is épített magának.

32 Festetics Antal nem járhatott rosszul ezzel a változással, hiszen a Kaposvártól Szigetvár felé eső zselici terület szinte egy darabban az ő kezébe került, s ez a birtokirányítást, birtokgazdálkodást illetően komoly előnyöket adhatott. Nem tűnt el azonban véglegesen gróf Somssich János a vármegyéből, hiszen 1841 körül - már korántsem fiatalon, mintegy 57 évesen - visszatért a megyébe, s 1842-ben megvásárolta a nemrég (1834-ben) elhunyt nagytekintélyű verebi Végh István tanácsos Johanna nevű leányától a Babócsa környéki kiterjedt uradalmat, aminek tartozékai között Rinyaújnép és Somogyaracs is megtalálható volt, valamint a Szigetvártól északnyugatra lévő patosfai birtokot.

33 Az uradalom kiterjedése 15 022 holdnyi volt ekkor, aminek csaknem 60 százaléka