Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Kaposi Zoltán: A Somssich família az 1848-as forradalom időszakában

az alapítványi formában köteles volt fialtatni, s a kamatokat a szegények istápolására fordítani. A második generáció: a befolyás kiszélesítése Az öröklést alapvetően a genealógiai adottságok határozták meg: a zalai és a somogyi birtokok Somssich Antal fiai (Lázár, Antal és József) kezén öröklődtek tovább. Somssich Antal ránk maradt végrendelete alapján betekintést kaphatunk a korabeli köznemesi lét néhány lényeges folyamatába: a neveltetés, iskoláztatás, birtokörökítés jelenségeibe.

10 Legidősebb fia, Lázár „az utolsó társától első vala". Bécsben és Itália városaiban taníttatta, majd pedig jogi tanulmányokat végzett. Kiemelte Somssich Antal a végrendeletében, hogy a legtöbbet gyerekei közül Lázár iskoláztatására költötte. Később a Kőszegre és Pestre került a „törvények kitanulására", majd pedig Kalocsán lett Bács megye főnótáriusa. Elküldte őt apja saját költségén az 1764-es diétára Pozsonyba is, ám Lázár nem akart jogi praxist folytatni. Az 1790-9l-es országgyűlésen Zala vármegye követe volt, 1792-ben királyi udvarnok és helytartósági tanácsos, s 1807-ben halt meg Kőszegen. Meg kell említenünk róla, hogy tudományos képzettségű ember volt, több tudományos társaság tagja, akinek latin költeményeit kora nagyra becsülte. Egyéb adatok is vannak humán képzettségéről, ódáiról, könyvgyűjteményéről, amelyben állítólag egy Thúróczy-krónika is volt. Sokat járt külföldön, Párizsban is hosszabb időt töltött. Felesége Jeszenovszky Rosalie volt, gyermekük nem született. Az 1777-es testamentum szerint Lázár örökölte a legnagyobb földbirtokokat. Megkapta a Zala megyei birtokokat, így a Dekanocz és Csehoveczben lévő portiót, akárcsak az un. muraközi jószágot. O kapta az ezen falvak mellett található három szőlőt is, mégpedig a prekopai, a bukoczi és a gradiscsaki szőlőket, a rajtuk lévő kőpincékkel együtt. Szintén Lázárnak jutott három malom is, amiből kettő a Dráván, egy pedig a Murán volt. Az örökséghez tartozott még a Lovásziban található jószág, akárcsak a mellette lévő Szentmiklósban lévő szántó és rétterület. Az Ormánd folyó mellett lévő Ormándhida puszta joga is Lázárra szállt. Tekintélyes Somogy megyei birtokok is Lázárra szálltak, így megkapta a kadarkúti, a gigei, a Tamási és a Gyócsi nevü birtokokat, a rajtuk lévő korcsmákkal, házakkal és egyéb haszonélvezetekkel együtt. Ez együttesen már jókora terület, ám mindjárt hozzá kell tennünk, hogy Somssich Lázár nagyvilági élete miatt a birtokgazdálkodást elhanyagolta, így „azok nem gyarapodtak, hanem fogytak" u Nem vált birtokossá Somssich Antal négy fia közül János, mégpedig azért, mert egyházi pályára került. Rómában tanulhatott teológiát, s „negyedik esztendőre hiteles theológiabeli doctorátusról való Testimonialissal visszatért", s lelkész lett. O celebrálta Sárdon a Szent Háromság tiszteletére felépített templomban az első szent misét, vélhetően 1752 Pünkösdjén. Ezt követően Győrben a Káptalannál kanonok, majd pedig győri nagyprépost lett, s mellette címzetes győri püspök. Földbirtokot apja végrendelete alapján nem kapott, mivel apjának az volt a véleménye, hogy „[•••] a jószág, ha csak az ember nem szorgalmatos-