Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Márfi Attila: Adatok Mednyánszky Sándor pályaképéhez

ég felé. De ezen irigyők sorába csak azok tartoznak, kik ennél egyebet nem tudnak tenni, s éppen ezen irigylők szeretnék Önt is szűkkeblű körükbe vonni. De hála Istennek, Önnek nincs oka akárki sorsát és szerencséjét is irigyelni. Önnek múltja oly tündöklő, s jövője oly nagy, hogy én szegény együgyű eszemnél fogva, ha választanom lehetne Ön és Kossuth jövője és múltja között, habozás nélkül az önéhez nyúlnék. "

26 Mednyánszky leveleiből az is kiderül, hogy nem vett részt az emigráció önmarcangoló vitáiban, vádaskodásaiban, s igyekezett elkerülni a hatalmi csoportok belső harcait, intrikáit. Úgy vélte, s ezt Klapkának többször is kifejtette, mindezek a negatív torzulások gyengítik a magyar emigráció politikai esélyeit és széthúzáshoz vezetnek. Úgy tűnik lassan kivonult e körökből, s csak akkor bukkant fel újra, ha komolyabb esély nyílt a konkrét cselekvésre. Londonból is elköltözött, s egy közeli faluban szállt meg. Egyéb körülményeit, hogy mivel foglalkozott, miből tartotta fenn magát, nem ismerjük. Viszont magánéletében változás történt. Ugyanis itt ismerkedett meg a fiatal Margeret Birkbeckkel, akivel eleinte csak titokban találkozhatott. Pontosan nem ismert, hogy miért kellett bujkálniuk, de évekig tartott, mire viszonyuk legalizálódhatott. Kmety György tábornok, alias Iszmail pasa Klapkának 1854 tavaszán írt levelében például ezt üzente Mednyánszkynak: „ [...] és mondd meg neki, hogy ami a török hadseregben való alkalmazásomat illeti, én sem jutottam messzebb, mint ő az ő Margitjával. "

21 Mindenesetre 1855-ben, amikor letelepedési engedélyt kapott és hűségesküt tett, mint vagyontalant és nőtlent tünetik fel.

28 Valószínű ezt követően kerülhetett sor a házasságukra is. Feleségéről a biográfiai források feljegyezték, hogy több magyar művet is angol nyelvre fordított. Házasságuk azonban nem lehetett hosszú életű, mert Margeret 1863-ban elhunyt.

29 Emigrációs évei alatt kétszer is fegyvert ragadott, mindannyiszor Klapkát követve: 1859-ben, mint alezredes harcolt az olaszországi magyar légióban.

30 Az olasz-francia-osztrák háborút lezáró zürichi békekötés után ismét visszatért Angliába. Ahonnan 1865 júniusában egy Turinból kapott távirat Kossuth környezetébe szólította, ahová már Klapka György is megérkezett.

3

' Nem ismert, hogy mennyi ideig tartózkodott Turinban, s hogy visszatért-e közben a szigetországba, de az biztos, hogy 1866-ban ismét Olaszországban volt. Az 1866 júniusában kitört porosz-osztrák háború aktivizálta a magyar emigrációt is.

32 Klapka György porosz támogatással szabadcsapatot-légiót szervezett, amelynek vezérkari főnöke ezredesi rangban Mednyánszky Sándor volt.

33 A Klapka-légió egészen a Kárpátokig nyomult előre és betört Trencsén vármegyébe is. A poroszok azonban nem támogatták Klapka előnyomulását, s a magyarok fegyveres megjelenését csak ijesztgetésnek szánta Bismarck a Habsburg Birodalom felé. A meghiúsult fegyveres kísérlet után Mednyánszky ismét Turinba utazott, ahonnan egyes források hazatérését a kiegyezés éveire teszik, illetve 1869-re. Az viszont tény, hogy itthon 1870-ben a 48-as párt tagja lett, s ugyanebben az évben a szigetvári kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének.

34 1874-ben pedig a Honvédegyletek központi Választmányának tagjává választották Aradon.

35 Küzdelmes és erőpróbáló, kalandos pályafutása, amiről itt csak vázlatosan beszélhettem, Budapes-