Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Márfi Attila: Adatok Mednyánszky Sándor pályaképéhez

alá rendeltetett. A kicsiny sereg később a komáromi őrség két zászlóalját ké­pezte. - Ami engem erre a lépésre bírt, az nem annyira az a kívánság volt, hogy biztos híreket kapjak, mert hisz az eddigiek - fájdalom! - nem szorultak már bi­zonyításra, mint inkább az a vágy, hogy a Mednyánszky alatt még a Duna jobb partján portyázó magyar hadakat megmentsem, s a várba behozzam, amely felté­telbe az ellenséges had vezérei beleegyezésüket adták. " 14 Klapka feljegyzése azonban kiegészítésre szorul, mert Mednyánszky ekkor még nem volt alezredes. Előléptetését viszont maga Klapka foganatosította a ko­máromi erődbe visszatérte után, 1849. augusztus 16-án. Kiigazításra szorul Klapka „kicsiny sereg" megjelölése is, mivel Noszlopy Gáspár ekkor Veszprém­ben és környékén sorozott, úgynevezett 127. zászlóaljával együtt Mednyánszky mintegy 3000 fős újoncsereggel vonult Komáromba. 15 Az így állományában is megerősített erődvár csak másfél hónappal élte túl a világosi fegyverletételt. A körülkerített komáromi védők a hatalmas túlerővel szemben már nem tarthatták soká magukat. így Kossuth elképzelése, hogyha a várvédők hat hónapig tartják magukat, a haza megmenekülhet, dugába dőlt. 16 A még fegyverben álló védőerővel a Haynau által kezdeményezett tárgya­lásokon a magyar tisztikar delegációjában Mednyánszky is részt vett. Az első tár­gyalás 1849. szeptember 27-én Herkány-pusztán zajlott, s két napra rá, szeptem­ber 29-én Komáromban véglegesítették a kapitulációs feltételeket. 17 A kapitulán­sok, így Mednyánszky is október elsején kapták meg azt a menlevelet, amely biz­tosította számukra a szabad elvonulást. Sokuknak, főleg a tisztikarnak, ez a kény­szerű emigrációt jelentette. A Bayersfeld cs. kir. tábori hadbiztos által aláírt passzus szavatolta Mednyánszkynak, hogy illetőségi helyére, Sopronba utazhat. 18 Innen azonban Bécsbe tartott, s október 5-én érvényes útlevelet kapott. Útlevelé­ben történt bejegyzések szerint már másnap elhagyta a császárvárost, s október 18-ig Sopronban tartózkodott. A következő nap már Bécs „elővárosában", Po­zsonyban szállt meg, ahol valószínűleg találkozhatott Klapkával, s a többi tiszt­társával is, akik szintén itt gyületkeztek. 19 Mednyánszky Sándor életében ezzel újabb fordulópont következett; a vesztes szabadságharc után közel húsz évig élt emigrációban, amelynek néhány állomását és eseményét ismerjük csak. A korszak úgynevezett emigrációs iro­dalmának termékei közül Klapka és Kossuth visszaemlékezéseiben fordul elő néha személye, mivel velük tartott szorosabb kapcsolatot. A historiográfia eddig ismert adatai pedig igen szűkszavúan említik Mednyánszhyt, s emigrációba vonu­lásának időpontját sem ismerik pontosan. Ezzel szemben Mednyánszky szemé­lyes okmányai, s Klapka György tábornoknak küldött néhány levele és természe­tesen az emlékirataiban tett néhány utalása nyomán az emigráns éveiről több, eddig még kevésbé ismert eseményről is beszélhetek. Pontosan ismerjük például külföldre utazásának időpontját útleveléből. A bejegyzés szerint 1849. november 16-án utazott Hamburgba, 20 ahová Klapka már október végén megérkezett. 21 A következő év elején a tábornokkal, s több tiszt­társával együtt Párizsban telepedtek le. Többen, így Mednyánszky is a londoni áttelepülés gondolatával is foglalkoztak, ahol ekkor csak Pulszky Ferenc, Orosz

Next

/
Thumbnails
Contents